menza és más finomságok

no utóbbi időben rendszeresen látogattam a suli menzát, ami elég kellemetlen csalódás volt a török gasztronomiában. Leves az oké, ahogy kell, de utána két variáció lehetséges: a, 4 húskocka zöldséggel meg zsiroslé, másik variáció krumplizselé, rajta húsdara és ugyanaz a narancssárga szósz. Ehhez pedig risz, száraztészta variálva. Helyi törököket kérdeztem, otthon is ilyet esznek, de persze nem, csak itt. A legpontosabb párhuzamot Cantól hallottam, aki szerint ez a kaja olyan, mint amikor a Mátrixban Trinitiék megeszik a trutymót az alumjinium csajkából. Életben maradáshoz elég. Amúgy sokkal sterilebb, mint a közgáz, van gumikesztyű meg naponta cserélik a zsírt. A konyhásnők meg olyan védelmi felszerelésben (szkafander, gumicsizma, gumiköpeny) vannak, h azt csernobilban is megirigyelnék. De ez is embertelen melo a beérkező koszos edényekről egy sötét lyukba lapátolja a maradékot, az evőeszközöket meg behajitja egy 40.000 literes dézsába.

amikor pajtásaim itt voltak, szóba került a kukorecs megkótoslása, de amikor kiderült, hogy az a marhának a popsigyűrűje, elszállt a bátorságunk. Találtam egy éttermet, ami erre van specializálva, a hely neve amúgy The End. Autentikus. Jó.

A másik fincsi dolog az utcán árult kagyló, 130 Ft 3 darab. Kis tálcákon árulják a bajszosok mindenfele, befizetsz a turnusra, és a garcon sorra nyitja ki a kagylokat, amelyben párolt husika van, meg némi rizs.

Amúgy még mindig nem tudom mi a különbség a kebap és döner között, de ez nem is olyan lényeges.

Cipruson ettem polipot, nagyon cukin hevertek a tojásos-zsemlemorzsás átmeneti otthonukban. Erős rágóizom szükséges. Meg ettem angol pudingot skót módra eperzselével meg vaniliakrémmel. Oszt még toltunk kurd specialistást: padlizsános marhahusi egymás mellett sütve hagymával, üreges kenyérrel.