szal elkezdtem röplabdázni, de sajnos az óra első felében csak kettesben passzolgatunk egy Tuba Tintin nevű lánnyal. Amúgy náluk a Tuba név a koránból erd, ami egy paradicsomi fát jelent, aminek nagyon finom a gyümölcse. Vagyis elég nehéz volt elmagyarázni,h nálunk az egy bazi nagy hangszer. De aztán általában jönnek többen is, sőt a végén még játszunk is.
Végre kipróbálhattam az amerikai focit autentikus tudású jenki barátaimtól- 4-4-es felállásban játszottunk, a támadásokat sora lekapcsoltam. aztán mi támadtunk, először centerként működtem (aki a labdát elindítja a két lába között), ami nem is olyan könnyű. Aztán látták tehetséges futótechnikámat és betettek wide recivernek. Azonban a labdát nem sikerült elkapnom, meg sorra blokkoltak a védők. Végül a hátvédünk roppant jó taktikát talált ki. A play indítása előtt átrohantam balról jobbra, ez teljesen megzavarta a védelmet, és ők is áttolódtak a mi oldalunkra. előre rohantam, majd 12 yardnál merőlegesen balra, ekkor a defenceben már hatalmas zavar támadt, az én védőm elcsúszott, a centerünk eltolta az egyszemélyes védőfalat, így az irányítómat már semmisem zavarta,h elindítson felém egy shotgunt. Én csak rombuszt formálam két kezemmel, becsuktam a szemem, és meglepetésemre kezembe került a laszti. Hirtelen nem tudtam merre is kéne futni, még egy kicsit bénáztam a labdával, és besprinteltem a gólterületre. A többiek odajöttek örülni, és elátszottuk -bár ezt az nfl kifejezetten tiltja- a gépfegyveres gólörömöt.
A képen Atatürkkel vagyok látható Bőhm bácsis polómban. Köszönöm Sanyi mégegyszer!
