MacarİstanBuli

a teljesseg kedveert...

2008-06-25T07:55:00.000-07:00

mult hetfön takaritottam egy utsot a zöld neobarokk lakasunkban...(annyira nem is volt kis melo...)
a biciklimet odaüzleteltem az utcankban levö arusnak...
utolsokent eljöttem, gül teize felalomban levö unokaöccsenek leadtam a kulcsainkat.
pakk, irany a boğaziçi, onnan irany alibeyköy, megyünk a tilkiler barlangba.
skorpioval ugyan nem talalkoztam, de nehany meglepö lennyel igen, meg irtoztato höseggel...a barlang volt a fridzsider.

hol vagy grandfadör, es hol vagy leanyom ???

that' s all folks!

2008-06-16T11:15:00.000-07:00

itthon vagyok, elsöként, vesztettem.
a telefonomat meg egy részemet ott hagytam isztiben.
- ez utobbi meglehetösen fájdalmas.

de:
görüsürüz

never be the same again

2008-06-13T04:25:00.000-07:00

tegnap alairattam minden papirt, leadtam minden beadandot, elbucsuztam egyetemi és fatihi ismeröseimtöl. Gül téze visszaadta a depositot, meg fogdosta a combom. Meg utolso este tartottunk egy értékelö beszelgetest törzshelyünkön a Galata hidi vizipippantoban, majd a parton összeraktunk egy-egy halas szendvicset. A lanyok meg kicsit maradnak a Balipaşa 69-ben, de én elindulok uj kalandok és kincsek keresésére...

Antisocial vacuum strikes back again:

2008-06-06T00:53:00.000-07:00

Az antiszoc vákum újra visszavágott, és egy füst alatt beszippantotta az új fotóimat meg a memoria kártyát. Elszomorodtam.

Zsófival kicaplattunk festőcuccainkkal (tempera kiloszámra meg festőfelület) egészen az északi hídig, ahol a boszporuszpartra lehuppanva konstatáltuk, hogy egyikünk sem hozott ecsetett. Remek!

Oké, még semmi sincs veszve, ha már itt vagyunk, ússzunk egyet a boszporusz egyetem medencejeben! A sportközpontot keresve megtámadott egy őrült dolmányos varjú, kétszer! A szemgolyómat akarta!

Ezen a ponton visszanyertem humorérzékemet, úgyhogy a 35 líras uszoda beugrón is csak nevetni tudtam.

garnela-rokka-italia

2008-06-03T02:41:00.000-07:00

tegnap felkerestem egy magyarul beszelö olasz nemzetisegü altajisztika szakos isztanbulban elö napolyi ajsmerösömet, aki invitalt vacsorara: garnelarakocskas spagetti? olasz modra, rakocska szemecskekkel, bajszocskakkal...mmmm! isteni volt! kurd költö baratjaval költöttük el estebedünket, aki kezdö alkesz, es roppant müvelt. atilla yusufrol beszelgettünk meg a termekeny szivfajdalomrol:)

Végre turistáskodom

2008-06-01T11:18:00.000-07:00

Mivel nagy lemaradásban voltam vendégeinkhez képest, ezért elhatároztam, h turistáskodom egy jót. Amúgy kezdem már magam úgy érezni, mint egy helyi, pláne, amikor turisták kérdezik meg, h tudok-e angolul, és melyik villamos megy erre meg arra. Lehet, hogy kezdek átalakulni törökké? Bár sztem a frizkóm nem utal erre.

Első állomás a Dolmabahce palota volt, ahol el akartam sütni remek török nyelvtudásom. A pénztárnál sikerült azt mondanom, h „Én egy diákjegy vagyok a Háremben”. De legalább értette. Tényleg káprázatos a hely, de fura volt a sok turistával nyomulni. Amúgy legnagyob csalódásomra a Hárem nem azt jelnti, mait gondolta, csupán a legális feleségek és gyerekek lakóhelye volt. Azt tudni kell, h a szultánok után, Atatürk is itt verte fel tanyáját. Egy intelligens turista meg is kérdezte, h Atatürknek is négy felesége volt. Sírni volna jó. Az idegenvezetőnk arcán megrándult egy izom, és szűkszavúan annyit mondott: neki csak egy volt.

Osztán benéztem az iszlám kutturális múzeumba, de sajnos nem vagyok penge a témában, így nem is raktározódott el túl sok hasznos információ. Mindennek tetejében Topkapi palota közelében vettem egy Istanbulos pólót egy öreg csávótól. Neki is 22 tesója van meg két anyja, és mindegyiknek tudja a nevét. És ő volt az első török, aki kritizálta a nyelvtudásom. Folyamatosan sütöttem el a jobbnál jobb mondatokat, de mindegyikre csak azt válaszolta, h „ez nem túl sok”. No de az a lényeg, h a végén ideadta 10 liráért a pólót. Istanbul felirat van rajta, de a té betű egy kereszt, az a egy dávid-csillag, az u meg egy félhold. Ez volt minden vágyam a macskajajos Grge bácsi 3 in 1 nyaklánca óta. Most végre teljesült. Coexist for ever!

midye

2008-06-01T04:46:00.000-07:00

A disznónal kevésbé tiltott ugyan, de azért tilos eledel a fekete, rizzsel töltött kagyló.
Miért?
Mert a kagylónak is vannak ’spacial day’-ei, amikor ’ívik’ vagy ’menstruál’ vagy valami hasonló titokzatos dolgot művel, ennek az időpontja pedig pontosan nem ismert.
Még szerencse, hogy tilalmi fokozatok vannak...

Nemzetközi Nap

2008-05-29T15:12:00.000-07:00

Mint minden rendes Erasmusos egyetemen létezik az a nap, amikor bemutatkoznak a különböző országokból érkezett diákok, ahova nem hívtak meg. Bár igazából nem is készültem, nem is tudtam volna semmilyen szuvenírrel előállni, csak két jellegzetesen magyar mercsentájzom van itthon: pikk szalámi és házi pálinka. Meg persze két magyar lány. Minden nemzetiség kikészítette a saját kis portékáját az asztalkán. Természetesen a közsép-ázsiaiak voltak többségben, mivel a mindenkori török kormány költséget nem kímélve pénzelik „testvéreik” támogatását. Amúgy állítólag ez egyoldalú, mivel ők nem mindig gondolják úgy, h ők törökök.

Először türkménekhez néztem be, egy pirospozsgás mongol-török srác reklámozta országát, h ott milyen jó az élet, meg ott pazar a Kaszpi-tenger, és vannak szép tájaik, meg vendégszeretőek. Kifakadtam neki, h még Észak-Koreába is egyszerűbb bejutni, ha van elég pénzed, erre a srác nagyon szomorú lett, és mentegetőzött,h meg kell értenem, ez egy új ország, és meg kell védeni az országot, de majd a jövőben biztos összefutunk arrafele.

A kirgizeknél meg lehetett plüss tevéket simogatni, meg is kérdeztem, van-e otthon tevéjük, mire ők azt mondták, már sajnos megették az összeset. A mongolok meg büszkén mesélték, h még nekik van, meg lehet náluk aranyat mosni. Amúgy a törökben a mongol szó idiótát jelent, ezért ők úgy mondják, moolisztán. Ezek az isztán országok lakói sokat spanolnak egymással, igazából csak az ujgurokat utálják, de őket „már sikerült rábírni, h jobb az élet az országhatáron kívül”. Azerieknél prospektusokból élőszóból is megtudhattam, milyen gonoszok az örmények, pedig az azerieknek milyen fejlett a kisebbségpolitikájuk, lássam csak Nakhichevan példáját.

A legizgibbek számomra Abházia polgárai voltak, akik hősiesen küzdenek az elnyomó grúz államhatalom ellen, egyelőre a 20.000 fős orosz „békefentartók”-nak köszönhetően, de látják a jövőt, amikor majd mindenki által elismert, erős ország lesz, de az is kiderült, nem a turizmusból fognak megélni. Megkérdeztem, lehet-e Grúziából bejutni az országba, de nagyon hülyén néztek rám. Amúgy a zászlajukon egy fehér tenyér van, ami azt jelenti, h „sziasztok külföldiek”.

munkamegosztas

2008-05-28T09:02:00.000-07:00

2008-05-28T08:57:00.000-07:00

2008-05-28T08:52:00.000-07:00

Ottomán fashion

2008-05-27T15:12:00.000-07:00

Cerennel továbbra is folytatom a magas röptű eszmecseréket, múltkor arra kérdeztem rá, mit jelent a cikornyás kalligráfia a felsőjén. Szultán szó arab írásban, és nem tartja gáznak, h ottomán dolgokat visel magán, és ő amúgysem kemalista, meghát szerinte van valami kontinuitás az ottomán birodalom és Atatürk diktatúrája között, maiből végül megszületett a köztársaság. Bár ezzel sincs megelégedve. Hétvégén kurdisztánba megy tüntetni a kurdok jogaiért. Bár Yunusz úgy informált, hogy milyen jó az élet keleten, mennyit fejlődött a régió, de Ceren szerint csak azoknak jó a világ, akik elsősorban töröknek tartják magukat. Vagyis itt nem létezik semmilyen kisebbség, nem lehet sajátnyelvű médiájuk, meg egyetemük, és kurd neveket sem adhatnak a gyereknek. Érdekes, h amikor Atatürk bevezette a vezetéknevet, főleg a kurdok meg az örmények kaptak olyan családneveket, mint pl. Yunus Öztürk. Szóval Ceren hisz a multikultiban, és szerinte az csak egy soha meg nem valósuló álom, h Törökország a régió vezető hatalma. Amúgy kiderült, h a NATO tárol néhány atomrakétát a keleti területen, de azt sose engednék meg a törökök, h az irániak ellen bevessék, legfeljebb a ruszok ellen. Kiderült, h a kedvenc török márkám az Ülker (cola turka, meg fincsi kekszek) egy konzervatív politikai csoportosulás kezében van, emiatt egy csomó helyről ki vannak tiltva termékeik, pl. a mi libsi egyetemünkről is. Vagyis kideült, néha ezért néznek rám furák diáktársaim, h Cola Turkát iszom, mivel ezt egyesek politikai nézetekből bojkotálják, no nem kell höbörögni, nálunk is volt/van már ilyen. Ceren poénból megjegyezte, már érti miért támogatom a török beavatkozást Ciprusban, valószínűleg a sok ülkeres terméktől lettem török nacionalista. És Ceren logikája szerint így magyar is, mivel a két nép tesó. :D

A képen Can és Ceren látható, akik a legjobb arcok az egyetemen! A másik kettő is pajti, csak nekik mindig elfelejtettem a nevüket, és ciki lenne megkérdezni. De talán jobb is így.

gyasz

2008-05-27T08:53:00.001-07:00

mai nap keseredessege:

a juni 1re datumozott repjegyünk helyfoglalasat ma irattuk at: zsofi juli 30-ra, en meg juni 17-re. hajnalban indul majd a jaratom. elkepzeltem, hogy egyedül csövezek a repteren napkelteig, es vegiggondolom, minek szakad ezzel vege.

meely depresszipba zuhantam, arra azert meg futotta a lelkierömböl, hogy elmeseljem zsofinak eme viziomat. ö olyannyira aterezte a sulyat, hogy könnyzaport ontva magabol, megölelgetett.

leseltaltunk a tengerpartra gyaszolni az elmulo erasmus szemeszterünket: bocsanatot kertünk mindenert es megköszöntünk mindent.

eztan vettünk rajztömböt meg akvarellpapirt , kiültünk a kikötöbe: zsofi az ajandekceruzajaval rajzolni, en meg a bivalyerös teammal festeni.

Story – tanszéki különkiadás

2008-05-24T09:05:00.000-07:00

Itt is zajlikk az élet a szoc tanszéken, nemcsak otthon. Van egy tanárnénim Biyar, aki összejött a másik tanárommal Musztásmen, akinek akkora bajsza van, hogy indulhatna egy bajor bajuszszépségversenyen is. Persze ez csak pletyka volt, mivel Biyar még méndig előző férje nevét viseli, aki az Atatürk tanszék okatoója és kétszer is áthívta exét órát tartani. Két hónapja jött a pletyó, h Biyar a Bajuszkirállyal jár és gyereket vár, de továbbadva a pletyót, sokan kételkedtek az utóbbiban. De a tavaszi szünet után, mintha nagyobb lett volna a pocakja. De valki hogyan mondta meg az egészet 2 hónaja azt nem vágom. Mindenesetre egyszer eltévedtem a szoc tanszéken és véletlenül benyitottam egy ajtón, ahol épp kettesben turbékoltak. Formámhoz illően „kolay gelsin” (könnyű munkát) felkiáltással köszöntem el.

No kiderült, h csoportos munában kell részt vennem, és sikerült összekerülnöm egy fejkendős lánnyal, aki onnan ismer, h elkevertem egyszer a diktafonját, és Mikenak hív. Össze kell hoznunk egy házidogát, Orhan Pamuk fehér várát kell elemeznem foucaultiánus szemszögből. Na ebben aki tud segítsen.
Amúgy az erasmusosok nagyrésze átalakult robottá, gépiesen vonaglanak végig a parkon, és csak egy gyenge merhabát üzennek a külvilág felé. Amugy már csak két napot megyek iskolába, aztán szerdán már írom is a török vizsgát, meg más finomságok is várnak rám.

Tegnap Ágo meghívott egy Kokorecre, ami fincsi volt. Egy fogatlan utcai árus helyben sütögette a marhabéldarabkákat. Nem volt vészes, mert tett bele egy csomó paradicsomot meg erős paprikát, szal a lényeget nem éreztem annyira. Aztán odajött egy temetőőr, aki kiválóan beszélt angolul meg néhány utcagyerök.

isi utan

2008-05-23T05:24:00.000-07:00

isi utan elmentünk erkölcstelenkedni büyükçekmecere (tükör ford: nagy fiokba, amely nev roppant talalo: mikor megpillantottuk a dombtetöröl, egyböl megertettük: pont olyan, mintha kihuztak volna egy bazinagy fiokot a marvany-tengerböl)
szoval bikiniben süttetük magunkat a nappal, ami meglehetösen polgarpukkaszto a nagyfiok szelein, csak mi meztelenkedtünk meg rengeteg ferfi, de lany egy sem.
ide tartozik: 1, ami bosszanto isztiben: egyedül nem mehetek sehova, mert kellemetlen molesztalasoknak teszem ki magam ezaltal. nem azer mert szep vagyok, vagy szöke, hanem mert egyedül csatangolok. mer' mark punnyadt!
a minap, mikor a tengerparton olvastam, elöször hozzamvagtak(de szo szerint!) egy rozsat, majd letelepedtek mellen harman törökül diskuralni. otthagytam öket, de az egyikük nem sokkal kesöbb felbukkant mögöttem, hogy elkiserjen meg elmondja, mennyi a fizetese. nem gyözött meg.
a buszmegalloban varakozva visszatolatott hozzam egy merdzso a közepkoru soförjevel, hogy felajanlja,elvisz. kösz nem.
10 perc utan ujra megjelent, es kerlelni kezdett, szalljak be. szörnyen merges lettem e pofatlansag lattan, elküldtem magyarul a busba. megertette.
th...th...th!

2008-05-23T05:19:00.000-07:00

2008-05-23T05:06:00.000-07:00

2008-05-23T04:59:00.000-07:00

A tóth nagykövecségen

2008-05-19T11:29:00.001-07:00

Nosza, a betrörés másnapján nagy kalandra indultam Ágotával, h személyiséget keressünk neki. Először elmentünk a nagy plázába Feri bátyámhoz, a magyar konzul úrhoz, aki jó tanácsokkla látott el minket, és elmagyarázta, milyen próbákat kell kiállnunk, h felkutathassuk a tót konzulátust. Először át kellett kelni a zebrán, majd egy labirintus végén feltűnt a tótok isztambuli mézeskalácsházikója. Bizony először nem találtuk a bejáratot, meg is kerültük néhányszor. Majd hirtelenjében egy vasorrú, bibircsókos boszorka toppant elénk, dobriggyeny csatakiáltással. De nem rettentünk vissza, és a kerítése keresztül beszélgettünk 10 percet, míg bebocsátást nyertünk. A boszorka nagyon szomorú volt, h Ágota polgártársa tót lévén mégsem birhatja tót nyelvet. No de a boszorka (aki azt állította magáról, h ő a főkonzul) rögtön hellyel kínált a mézeskalács házban, és finomabbnál finomabb sütit tett elénk. Ágota gyanút fogott, de én nagy örömmel vetettem rá magam a csokis kexre meg a nápolyira. Közben a bibircsókos roppant módon kétségbeesett, mert rájött, h angolul se tud beszélni, és össze-vissza pakolgatott dossziékat, közbe gyakran lecseszte barátosnémat, mér nem tud tótul, meg ismételgette, h nagyon bonyolult a helyzet, mivel „you are from Tóthland but you can’t speak Tothian and we are in Istanbul”. Szal ez tényleg megdöbbentő fordulat Törökországban. Osztán Ágota azt tanácsolta egyem ki a tótokat minden készletükből. Ezt roppant humorosnak találtam, és röhögőgörcsöt kaptam, ekkor a boszorka vagy erősítést hívott, vagy még több sütit rendelt nekem. Mindenestre egy rozmár-polip ivadék jött be, aki megpóbált ánglius nyelven beszélni, de hamarosan feladta. Majd ő is felhábordott, h egy tót, hogyhogy nem beszél tótul. No de én akkor már úgy röhögtem, h sírtam, amire az ivadékok még jobban felháborodtak. Meg bejött még egy tót roppant izléstelen úttörő blúzban meg min. 3 generációt megért miniszoknyában. Aztán a banya tartott egy kiselőadást nekünk, de Ágo ezt nem volt hajlandó végighallgatni, és jól felnyomták egymás agyát. Végül másnap visszamentünk, de ekkor csak egy elmagyarosodott tóth fogadott minket, aki készségesen elmagyarázta a szitut. Amugy az is kiderült, h a boszorka nem engedi őt magyarul beszélni Feri bával, de mivel csak ő tud törökül, meg sztem angolul is az egész kunyhóban, ezért addig hízlalják, amig meg nem eszik.

2008-05-19T08:59:00.000-07:00

szerencsetlen marci nyomorult kis iskolaudvara

marci a hazörzö

2008-05-19T08:56:00.000-07:00

markkal barmit megtehetsz, mikor alszik: kirabolhatod vagy rahuzhatsz egy algaas buvarszemüt.

2008-05-19T08:34:00.000-07:00

rabi

2008-05-19T08:16:00.000-07:00

szegeny mark laptoppal kukazık: keresi a penyotarcam

betöreses lopi

2008-05-15T03:13:00.000-07:00

betöreses lopi- ezt egy szegedi koldustol tanultam, aki, ha nem adsz neki valami hasznalhatot, megfenyeget, hogy ö most szabadult, ugyhogy vigyazz! egyszer megkerdeztem, miert börtönviselt, s ö (kopasz,kigyurt,tetkos) azt mondta: sulyos testi es rabi:)))

beütött a krach, melyet mar varva vartunk, szinte hianyoltunk, sokat emlegettünk, es mindenki variaciokat krealt ra. utalatos formaban erkezett el: mintegy antimikulaskent betörtek hozzank ejszaka es elvittek pár ajandekot: zsófi laptopját meg az én tárcámat benne a hivatalos letemhez szükséges összes dokumentummal.(hadd soroljam el, szeretem kinozni magam: 1 utlevel, 1 hitelkartya, 2 bankkartya, 3 diakigazolvany, 1 (eu-s) jogositvany- amire szörnyen büszke voltam, 20 YTL, nemtommennyi euro, lakcimigazolo, adokartya, (eu-s) egeszsegügyi kartya- mostmar el sem üthet egy taxi!, tömegközlekedeskedvezmenyem- mely hianya meglehetösen nagy anyagi kárt jelent...es igen, tudom, hülye vagyok mint a zallat, hogy mindezt 200 köbciben tartottam!!!)
de, kihitte volna, hogy a nappalinkban nincs biztonsagban!- epp ezert, egy napig fel sem tünt a turpissag:
mikor reggeli indulashoz keszülödve konstataltam, hogy nincs a lakasban, megveregettem a vallam, mostaztan, minden iratom elvesztesevel, übereltem zsóka egesz haboruesbekenyi veszteseglistajat. azert erdeklödtem még az új-törzshelyünkön: a noname netkavezoban, nem talatak- e meg. a tulaj (box bajnok, meg vmi mernök is, de mar visszavonultan él és tart fenn egy netkavezot gyerekeknek - jatszani- szoval igen csaladias a hangulat, a fiuk apjukkent tisztelik, és Dzsafar bátya pedig 20 gyerekes apahoz meltón tart rendet közöttük.) so, mondta egyből, ha nincs penzem, nem baj, netezhetek nyugodtan:)))
so, telt-mult a nap, a tarcam még mindig nem került elö, draga lakotarsaim a szivükön viseltek dokumentumaim sorsat, es rabaszeltek, valljam be a szüleimnek, hogy letiltsak a hitelkartyamat. ugyhogy felhivtam öket, hihetetlenül jol fogatdak- iszonyatosan jo fejek!
lecsekkolta pupu- valaki megprobalt penzt levenni a hitelkartyamrol- ergo rossz emberek kezebe került.
sokkolva meselem marknak, aki mellesleg jegyzi meg: reggel nyitva talalta az ajtot...

áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

zsofi is befut, közöljük ezt a nem elhanyagolható plusz infót,

erre ő: márk, ma elvitted suliba a laptopomat?
mark: nem.

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Én remegõ hangon elkezdem sipitozni.
Zsófi nem értette.
Márk csendben kiborult.
....

következö lepes- egyertelmü- felhivtuk yunust. ő meg a korhazbol jelentkezett: kificamodott a válla. th..th...th! sebaj, rendőrségen nem boldogultunk még zsófi törökjével sem, yunus marmegin' a megmentesünkre sietett: forditott.
Mire a helyszinelök kiertek, mi berugtunk. Kedélyes éjszaka kerekedett az eseményekbõl. Mindenki kibékült mindenkivel, együttérzés minden irányba: Békülési mámor, peace.

ja, a yunus sok columbot nezett, s ebböl taplalkozott akcıoban: kitalalta, hogy keressünk DNSeket, en meg beflesseltem, hogy az elkövetö beleharapott a bundaskenyerbe, amit azota gyanutlanul kidobtunk. mark kikukazta azt is, de nem volt harapasnyom, egy se. meg vagyok gyözödve, hogy valaki kicserelte a perdöntö bizonyitikot!

Másnap Marci, feláldozva csütörtöki óráit, elkisért a nagykövetségre, tudta, egyedül nem birok el egy szlovak konzulátussal. Nemis. De, arrol, hogy egy diplomatának miért okoz problémát angolul megtárgyalni ügyemet, majd Márk bõvebben.

Ma meg kiötöltem, másszunk fel az akvadukt tetejére- onnan elég jó a kilátás: de útközben eszembe jutott, nincs útlevelem, és ha elkapnak a rendõrök randalírozni az 1700 éves építmény tetején egy rossz punkkal és egy félkarú kurddal, hazatoloncolnak.

Szíria és Libanon így is törölve (jegyzetfüzetembe nem ragasztanak vízumot), a maradék 4 hetemet már nem akarom panorámára áldozni, úgyhogy majd utolsó nap felmászunk – akkor már toloncolhatnak, magamtól úccse:)

isi helyett:

2008-05-13T08:42:00.000-07:00

mivel mark ralelt a megoldasra, es izekre reszelt (meg kell hagyni, nekem sem volt jobb ötletem)-igy nyomorekon nem volt kedvem isibe menni, ugyhogy 100%os rokkantkent, mintha több dolgom a vilagba' nem volna...elindultam isztambulba. nyomulni.
azonnyomban öszefutottam egyetlen isztambuli halalos ellensegemmel:)
masodszor: bekönyörögtem magam az iszti kepzömüveszeti egyetemre- targyalni az epp kilatastalan jövömröl.
az egyetem legalabb olyan elökelö helyen szitualt, mint a hıres boğaziçi üniversitesi: közvetlen' a boszporusz partjan burkoltak es cıgoztak a kedves, elvont arcok. annak ellenere, hogy a leirhatatlanul borzalmas isztanbuli modern müveszeti muzeum hatasa akar meeg csepfertözessel is terjedhetne, ha tüsszentene egy ott kiallitott festmeny, mer' olyan közel van-- meglepöen jo kıallıtas fogadott az egyetemi csarnokban: tema: isztambul:)
kifigyeltem freskofestöket is freskofestes közben, azok a munkak meglehetösen gyengek voltak.
Masik szarnyban plakat kiallitas: make love not war, worldpeace, no negative discrimination stb topikokkal.
megirigyeltem az ott szeeledö hangulatot, szeretnek odajarni, holnap visszamegyek.

aztan a vadiuj, bar nem müködö memoriakartyammal remenyvesztve visszabandukoltam a vasarlas szinhelyere, ahol szonelkül kicsereltek egy szinteen ujnak alcazott: felhasitott-de gondosan visszacelluxozott csomagolasu memokartyara. lehet, hogy ez is elküldi tovabbi kepeimet az antiszoc vakumba, a többi mellee (pedig becsszora, jok voltak azok a ciprusi fotok...)

tovabba a halpiac melletti lepukkant kikötöben egy nemhıvatalos teazoban (füre hordott törpeszekek törpeasztalokkal) illegalisan szolgaltak ki teaval, mig en keseredes novellat olvastam a napsütesben, csodalkozo halaszok közt.

stipistopi

2008-05-13T03:11:00.000-07:00

juj, már csak két hét van hátra a szorgalmi időszakból, ami nem jó. persze ne számítsatok arra, h most érzelmi ömlengés lesz arról, h "egy csomó kó arccal nem fogok többé találkozni, és még nem is jelöltem be a facebookon". múlt héten épp a buszra vártam hazafele menet, amikor arra gurult kocsival az egyik tanárom, úgyhogy lestoppoltam. Mosolyogva tekerte le az ablakot, h merre megyek, és persze a Fatih bűvös szó hallatán a szokásos reakciót váltotta ki, de a metróig elvitt. Kérdezte, hogy tetszik az órája, mondom jó, csak az órák utolsó 70%-ából kimaradok, mert törökül vitatkoznak. Erre mondta, h sajnálja, de neki is nagy falat Foucault, és nem tud róla angolul vitát vezetni. Megnyugtattam, hogy én sem.

Amúgy kipengettük az utolsó lakbért, úgyhogy sunshine, happiness.

blood sugar sex & magik

2008-05-12T03:53:00.001-07:00

ugy erzem magam, mint egy ketteszakitott fövaros. de azt hiszem az a megoldas, ha felrobbantom az egesz szigetet.

Cirka 4 nap Ciprin:

2008-05-10T02:57:00.000-07:00

Isztanbultól megfáradva, fásultan kelünk útra. Lelekesedesünket csak a tudat tartotta látszólag életben, hogy Ciprusra megyünk. Semmi több. Az egész heti partisorozat, és a budapestről érkező 8fős (kitűnő) társaság és köztünk villogó energiaáramlásokból mi húztuk a rövidebbet: kimerültünk.

Battery low, keblünkre Ciprus!

Menekültekkel csöveztük át a holtidőt a repülőgép indulásáig. Rossz padot választunk, richtig az alatt kell takaritaniuk az motorosfelmosóknak, mikor álomba szenderülök.
Turkish Arlineson lcd-n követhető utunk, de elnyom a koffeinhiány.

Kedd: A ciprusi reptéren összeismerkedünk egy sráccal, aki dutyfree marlboroval kompenzál barátjánál, hogy megfelelő kommunikáció hiányában, az a kikötőben várja őt. Igy a potyakarika után befut, eldob minket is Lefkosába.
Itt felvesz minket első hostunk, egy 2 anyával és 22 tesóval rendelkező kurdfiú. Lakótársa és személyi söfőre pszichológusfiú, vezet a baloldalon. Megmutatják vadonatúj magánegyetemüket, és a közelkelet legnagyobb könyvtárát. Majd házi focimeccsen szurkolunk, de erről majd Márk bővebben...én addig egyik ideiglenes lakotársunkkal spanolok: londoni török, 200kg és kipiszkálja a hamburgerből a salátát. Úgy értesültem, ő az ottani lakóközösség Furkánja, azzal a külömbséggel, hogy a pszichológus néha megpuszilgatja:) A mi Furinktól ezt megtagadtuk. Lehet, hogy ez volt az áthidalhatatlan kulturális külömbségek kulcsmomentuma.
Ha már ott vagyok, megnyirom egyiküket. A cihológus hallgatót. Közben kezel (- ki mit tud:) Márk frizkója: non-komformista-punk-style megihlette. Vacsi, foci, banános vizipipa, panoráma: 2 km-es unatkozó katonák által kirakott cipruszászló a hegyoldalban.- éjszaka módszeresen villog!

Szerda: Egy kis lepukkant busszal indulunk Famagustába. Robogunk a Földközi-tengerpartra:) Halott város öleli körül az öblöt, elhagyatott hotelek és csoffadt pálmafák, melyeket brit békefenntartók őriznek lelkiismeretesen.
Stoppal eljutunk a határig. Onnan stoppal Paralimnibe, ahol a 70éves skót szállásadónk vár. Max egy kutyával és 7 macskával osztja meg életét, azt hiszem, felemelő társaságot jelentünk számára. Egyik ciprusi weekendházában, a kettőből, fogad bennünket, külön emeleti rezidenciát kapunk.

Csütörtök: Eztán egész álló nap strandolunk:):):) Csodaszép sziklás öblöcske az aznapra kapott földiparadicsom: 7ágra süt a nap, fincsi mediterrán tenger, jó, hideg csapolt sör és kiváló társaság (Marcim;) Márk számára fokozott élvezetet jelentett a mellettünk monokiniző két bennszülöttlány.
Másnap stoppolok egy csomót baloldalt, Marci szenvedve hűsöl a jobbon. Az utolsó, kritikus szakaszt busszal tesszük meg Larnacáig. Ott Márkot elragadja a önfeledt beach-feeling, de én ezzel épp nem tudok szárnyalni: rámtör a fáradtság és a hisztéria, ugyhogy elsietünk Nicosiaba, hátha ott elmúlik.
A görögcipri fővárosi hostunk egy meglehetősen furcsa család: Mása, az orosz ex-dj anyuka, Nína, az ötéves állatkínzó bűbájos leánygyermek és Luiszosz a rasztafári ciprióta. Végtelenül kedvesek, mint egy régnemlátott barátot, úgy fogadnak. Elárasztanak gondoskodásukkal, felebaráti szeretből, soselátott mértékben.
Hajnalban, mikor Marci még szakadatlanul horkol a gyerekszobában, indulunk a hófehér audi limoval a reptérre. Luiszoszt nem engedik át a határon, nincsenek rendben a kemény munkával megkeresett luxushodály papírjai. Úgyhogy begyömöszöl egy taxiba, amit mellényzsebből kifizet.

A reptérig vezető út irreálisan hosszúnak tűnik, míg végiggondolom ezt a rövid trippet. Szörnyülködve konstatálom, hogy nem néztem meg semmit a kötelezőkből, haragszom Zsóra, hogy korábban kell hazarepülnöm miatta, irigylem Márkot, hogy még alszik és marad.
Aztán ráébredek, hogy ezerszer többet ismertem meg a világból igy, ős&neo-ciprióták életébe csöppenve. Ez nem önigazolás, ez tuti!
Úgyhogy nem marad más hátra, mint a köszönetnyilvánítás: Köszönöm Márknak, aki elcipelt, és megszervezte az utat, köszönet a Hospitality clubnak és tagjainak, köszönöm őseimnek, akik a világra nemzettek (köszi, Nyunyu&Pupu), és HálaIstennek!

A tanulságot levonva Updike is megerősít mindebben:

’Boldogságomnak nem is egy oka volt. Utaztunk. Láttam a napkeltét. Mindeddig- Neil is láthatta- baj nélkül vezettem a kocsit. Utunk végén egy lány vár, és feleségül jön hozzám, ha megkérem, de addig még hosszú az út, sok óra, sok város késlelteti a találkozást. És a tízórási napfény, ami ott játszott a délelőtt levegőjében a zúzmarás szélvédő előtt- áldott felelőtlenség, mintha az ember örökké ebben a patyolatos hideg elemben gázolhatna- és fölugrana, mert eszmél, hogy ezek a körkörösen terjengő magas hegyek hegymagasba növesztik a büszkeségét: Pennsylvania ez, az én allamom- mint aki a szerencséjét találja meg. És tudni, hogy éjfél óta ketten is rám bízták az álmukat.’

menza és más finomságok

2008-05-08T05:28:00.000-07:00

no utóbbi időben rendszeresen látogattam a suli menzát, ami elég kellemetlen csalódás volt a török gasztronomiában. Leves az oké, ahogy kell, de utána két variáció lehetséges: a, 4 húskocka zöldséggel meg zsiroslé, másik variáció krumplizselé, rajta húsdara és ugyanaz a narancssárga szósz. Ehhez pedig risz, száraztészta variálva. Helyi törököket kérdeztem, otthon is ilyet esznek, de persze nem, csak itt. A legpontosabb párhuzamot Cantól hallottam, aki szerint ez a kaja olyan, mint amikor a Mátrixban Trinitiék megeszik a trutymót az alumjinium csajkából. Életben maradáshoz elég. Amúgy sokkal sterilebb, mint a közgáz, van gumikesztyű meg naponta cserélik a zsírt. A konyhásnők meg olyan védelmi felszerelésben (szkafander, gumicsizma, gumiköpeny) vannak, h azt csernobilban is megirigyelnék. De ez is embertelen melo a beérkező koszos edényekről egy sötét lyukba lapátolja a maradékot, az evőeszközöket meg behajitja egy 40.000 literes dézsába.

amikor pajtásaim itt voltak, szóba került a kukorecs megkótoslása, de amikor kiderült, hogy az a marhának a popsigyűrűje, elszállt a bátorságunk. Találtam egy éttermet, ami erre van specializálva, a hely neve amúgy The End. Autentikus. Jó.

A másik fincsi dolog az utcán árult kagyló, 130 Ft 3 darab. Kis tálcákon árulják a bajszosok mindenfele, befizetsz a turnusra, és a garcon sorra nyitja ki a kagylokat, amelyben párolt husika van, meg némi rizs.

Amúgy még mindig nem tudom mi a különbség a kebap és döner között, de ez nem is olyan lényeges.

Cipruson ettem polipot, nagyon cukin hevertek a tojásos-zsemlemorzsás átmeneti otthonukban. Erős rágóizom szükséges. Meg ettem angol pudingot skót módra eperzselével meg vaniliakrémmel. Oszt még toltunk kurd specialistást: padlizsános marhahusi egymás mellett sütve hagymával, üreges kenyérrel.

kral, kral galatasaray

2008-04-21T06:13:00.000-07:00

végre sikerült eljutnom egy galata meccsre. az istanbul b.s.b. ellen játszottunk az Olimpiai Stadionban. Mivel Isztambul is aktiv pályázó, ezért a pusztában felhúztak egy 85.000-es betonmonstrumot. törökös modon megint last minuteban szervezödött a kaland. yunusszal felpattantuk a metrora, yenibosnanal talalkoztunk ket galatatörzsszurkoloval, beugrottunk egy taxiba, aztan neki a pusztanak. aztan mar gyalogosan atvagtunk ket gazos töltesen, es a lenyugvo nap sugaraban feltünt a pompas betonmonstrum (futurista vagyok, mondtam mar?). persze kesve ertünk oda es a kapu mögött levö jegyek mar elfogytak, a maradek jegyekert meg öltek egymast az emberek. ekkor mar egyre több feketekereskedö zaklatott minket es vegül beszalltunk a bizniszbe. elekzdödött az alkudozas, de ebben nem vettem reszt, de azt hallottam,h a pajtasaim többször panaszosan nyögtek,h diakok vagyunk. vegül a 20 liras jegyet 25ert vettük meg, en olcsonak talaltam. megkezdödött a benyomulas a satdionba, ami nem tünt olyan nehezneki mivel egy kerites kapun kellett volna bemenni, de a rohgamrendörök nem engedtek be minket. ezt a szurkolok nehezmenyeztek, es megprobaltak benyomulni. A rendörök ekkor felhivtak a rendörkapitanyt,h engedelyt kerjenek az oszlatasra, majd a fanatikusoknak elmagyararaztak melyik paragrafus alapjan fogjak oket pofan verni, aztan lebetüztek anyjuk nevet, es modszeresen elkezdtek ütni az embereket. egyesek atmasztak a keritesen es fogocskaztak a rendörök, de ekkor mar jött az erösites pajzsos bajszos vitezek formajaban, ekkor mar ugyis mondhatnam,h menekültünk. ekkor egy öngollal vezetett mar a galata, egy gyors ölelkezesre volt idö. vegül beengedtek minket egy szektorba, ahonnan igazan jol lehetett latni. legalabb 30.000 narancs-piros-feketebe öltözött ember tombolt, folyamatos dalolaszasok, a kedvencem "campiyonşip galataseray insallah" (bajnokok leszünk ha allah is ugy akarja). teljesen kapuhoz szögeztük a hazaiakat, de a fordulatot csak hakan şükür beallasa hozta egy goljaval es golpasszaval. hatalmas tombolas, salpörgetes, mobilvillogtatas, meg par kedves üzenet a fenerbahçe szurkoloinak jövö hetre. meccs végén közös fotozkodas, majd utolsokent elhagyva a palyat ujra belevetettük magunkat a hazafele tolongo tömegbe.

balık ne kadar?

2008-04-14T05:50:00.000-07:00

az elmult 2 hetben verszivas van, szamonkerik rajtam mennyit olvastam. Itt erdekes modon nyiltak a vizsgak altalaban, vagyis barmit lehet hasznalni, meg el lehet vizsga közben ebédelni, csak nem szabad szo szerint idézni. Ez eleg ertlmes dolog, mert igy mindenki olvas, es sajat velemenyt kell produkalni, meg indokolni, összehasonlitani, gondolkodni.
amugy a török vizsgam 93%-os lett vagyis A-s, mivel itt is ilyen idiota betük vannak, mint a jenkiknel. az tök erdekes, h azok az amcsik, akik ide eljöttek, voltak olyan gondolkodo lények es megneztek a terkepet. Vagyis ha azt mondom, h magyar vagyok, minden amcsi tud valami olyan okossagot mondani, h Budapest, Duna, Szia, Egészségedre, hasonlit a török meg a magyar nyelv, szoval kepben vannak. Vagyis el kell utasitanom minden elöiteletet,h tahok meg stb.
Viszont Mat-tel dumaltam, aki Georgiabol jött, és azt mondta, h tökre szegyelli az orszagat, mert mindenki taho ott, és az amcsi emberek 60%-anak kedvenc filmje a Transformers. Vagyis neki teljes szellemi pezsgés İszti. Amugy Georgia es Alabama azert vetekszik, melyik allamban lakik több redneck (taho, paraszt), szerinte Georgia vezet. En meg mondtam, szerintem a texasiak a legnagyobb tirpakok. Nem, ök cowboyok. Nohat ott minden ilyen egyszerü?

Mult heten nagyon csuszasban voltam, ezert a török hazit a buszon kellett megcsinalnom. Sajnos az aktualis temaval nem voltam kepben, igy abban biztam,h a buszon utazok segitseget igenybe tudom venni. Szerencsemre arra jart Can ağabey baratom, aki kisegitett a török zöldségekböl, gyümölcsökböl, kajakbol közben maximalisan szorakoztatva az 559C busz utazoközönseget. Aztan Cant elsodorta a tömeg, igy az mellettem ülö öltlönyös uriember segitett a helyes ettermi, bolti, piaci kommunikacio reszleteibe.

by the way, how much is the fish?

Turkish Casanova

2008-04-10T05:20:00.000-07:00

No az elmúlt egy hetben a különleges szoba helyzet miatt egy szobába kerültemm Furkannal, a Turkish Casanovával. Azeért adtam neki ezt a nevet, mert az első nap megjegyezte,h a lanyok azt mondtaák rá,h milyen jóképű volt, amikor még hosszú haja volt, ráadásul a mobilja háttérkeépernyőjén is az ő feje szimpatikus arca szerepel, és a pénztárcájában is fellelhető magáról egy kép. No ezért kértem tőle tanácsot mi a titka a török nőknek, különösen a fejkendősöknek. erre roppant zavarba jött, úgy tűnt ezen a téren még nem ért el sikereket. Szerinte már azt is félreértik, hogy ha megkérdezem mi a nevük.
no hát másnap az órámon volt egy fejkendős lány, és szerencsére Can barátom kettővel mellé ült, igy feltünés nélkül beültem közéjük. Meg is kérdeztem,h hivják törökül, de sikerült elrontanom a kérdést, és véletlenül azt kérdeztem, van-e neve? erre roppantul zavarba jött, és elkezdte igazgatni a fejkendőjét. Aztán valamit mondott nagyon halkan. De ekkor már a többi liberális barátom is érdeklődve kapcsolódott be a beszélgetésbe.Aztán roppant udvarias formában megkérdeztem,h jól aludt-e, de ezzel már nagyon mesze merészkedtem.
Aztánb óra után Ceren mondta,h máskor ilyet ne nagyon csináljak, mert nagyon fenyitve vannak otthon pont az ilyen emberek miatt. Meg elvileg a kendős lányok nem beszélgethetnek olyanokkal, akik rendszeresen alkoholizálnak (bár én nem), mert már az is bűnnek számít. No meg nem mehetnek be olyan boltba se ahol alkoholt vagy allah kegyelmezz disznóhúst árulnak.
Szóval szegények ezért ülnek mindig egyedül az órán, mert a fejkendőjükkel már jelzik,h ők egy másik kategória. amúgy persze vannak rebel kendősök, akik akár még a nyílvános enyelgésig is elmennek.

Amúgy sikerült szereznem occsó repjegyet észak-ciprusra, Ágóval megyünk, csudijó lesz. No megszereztem a dupla belépésű vízumom Szíriába. Amúgy érdekesség,h kétnyelvű a vízumon minden, kivéve a megjegyzés rovat.

isi?

2008-04-09T04:53:00.000-07:00

az iskolank egy penzmosoda- mostmar biztos. az oraink folytonfolyvast elmaradnak, de mi diakok be vagyunk rendelve, mutatoba: hesszelni a kantinbaa. mindeközben sötetitettüvegü luxuskocsik sorakoznak az udvaron: arany rendszammal...

2008-04-07T09:53:00.000-07:00

2008-04-06T07:23:00.000-07:00

2008-04-06T07:21:00.000-07:00

2008-04-06T07:12:00.000-07:00

1. nisan

2008-04-03T04:00:00.000-07:00

mivel keves az impulzus es zsofı is csak a falat bamulja naphosszat, ingereket generaltunk ebben az unalmas porfeszekben. legalabb aprilis elsejen törtenjen valami: miutan yunus leköltözött a 'lower flat'-be ott erte volna a meglepetes, hogy reggel kilepve a bejaratiajton, becelluxozva talalja magat a lakasaba... mivel lakotarsa korankelö munkasember, ezt majd next time. helyette: beszökve a nemelegjolörzött lepcsöhazba, befestjük a kertrenyilo ablakat sarga-kek csikosra(tudniillik: fenerbahçe szıinei ezek es tudnikell: yunus galatasaray megszallott rajongoja). a lakasaink közös tulaja-egyben szomszedunk is- epp tereget a fejünk fölött, jo munkat kıvan. ezert verszemet kapunk: az ajtot is megszentsegtelenitjük: fenerbahçe a kiraly felirattal plusz a gombkilincset jo vastag sarga-kek tempera reteggel.
mark üzenetet kap egy rajongojatol, mely igy kezdödik: ah, mark!...egesz nap megprobalta elerni a lanyt, de ah-met nem valaszolt a hivasra.
zsofi az aznapi forgalmas helyen megbeszelt randira münyulaaban erkezett.(münyul: polaranyagbol keszült, felnött kezeslabas, a barlang sötetjeben alaaöltözetkent vallalhato:)

mutfuck

2008-03-26T13:07:00.000-07:00

Legföbb poénforrásunk, Márkon túl: a nyelvek keveredése, multikulti minitársadalmunk bábeli zűrzavara. Ebből adódó félreértések a legvidámabb pillanatokat jelentik különleges félévünkben. Ezekből szemezgetek most, remélem, nem csupán helyzetpoénok voltak ezek, s élvezettel plusz fokozott toleranciával olvassátok ezt a rémes nyelvújítást, amit 2 angol szakos, egy szociológus, valamint 2 angolt törő török egyetemista művel napjainkban isztambulban:

Párbeszédek:

Márk: ’is she a bitch?’
Furkan: ’no! A swimmingpool!’

Furkan: ’Where is she?’
Mark: ’she make a shit’
Furkan: ’what for?’
Mark: ’for the toilet.’

Tükörforditások (mirror-translations ):

Mirroregg = tükörtojás
Beerskate = sörkorcsolya ( beer next to potato!)
Crossghosted = átszellemült
Optical disappointment = optikai csalódás

Szavak (török-magyar–angol 3in1)

Dikkat ( törökül annyit tesz: figyelem, ejtsd: dikkát) = körülmetélés, mert: dick-cut
Geofizik ( török szó, magyarul geofizika- gyengébbek kedvéért. ejtsd: zsófizik) – ez Zsófi barátjának az egyetemi szakja...Ebből ’Marriegement’ lesz.
És a mindennapjainkba már teljesen beépülő: mutfak ( török, azt jelenti: konyha) nálunk a shitfuckot helyettesiti, mert mi nem trágárkodunk = mutfuck.

rendszeres mozgással fejlesztem az erőnlétem

2008-03-26T05:14:00.000-07:00

szal elkezdtem röplabdázni, de sajnos az óra első felében csak kettesben passzolgatunk egy Tuba Tintin nevű lánnyal. Amúgy náluk a Tuba név a koránból erd, ami egy paradicsomi fát jelent, aminek nagyon finom a gyümölcse. Vagyis elég nehéz volt elmagyarázni,h nálunk az egy bazi nagy hangszer. De aztán általában jönnek többen is, sőt a végén még játszunk is.

Végre kipróbálhattam az amerikai focit autentikus tudású jenki barátaimtól- 4-4-es felállásban játszottunk, a támadásokat sora lekapcsoltam. aztán mi támadtunk, először centerként működtem (aki a labdát elindítja a két lába között), ami nem is olyan könnyű. Aztán látták tehetséges futótechnikámat és betettek wide recivernek. Azonban a labdát nem sikerült elkapnom, meg sorra blokkoltak a védők. Végül a hátvédünk roppant jó taktikát talált ki. A play indítása előtt átrohantam balról jobbra, ez teljesen megzavarta a védelmet, és ők is áttolódtak a mi oldalunkra. előre rohantam, majd 12 yardnál merőlegesen balra, ekkor a defenceben már hatalmas zavar támadt, az én védőm elcsúszott, a centerünk eltolta az egyszemélyes védőfalat, így az irányítómat már semmisem zavarta,h elindítson felém egy shotgunt. Én csak rombuszt formálam két kezemmel, becsuktam a szemem, és meglepetésemre kezembe került a laszti. Hirtelen nem tudtam merre is kéne futni, még egy kicsit bénáztam a labdával, és besprinteltem a gólterületre. A többiek odajöttek örülni, és elátszottuk -bár ezt az nfl kifejezetten tiltja- a gépfegyveres gólörömöt.

A képen Atatürkkel vagyok látható Bőhm bácsis polómban. Köszönöm Sanyi mégegyszer!

médiafigyelek

2008-03-25T02:06:00.000-07:00

ugy tünik a török fiatalok meg az elözö generacios tömegkommunikacios eszköznek, a tvnek hodolnak, minden autentikus etteremben folyamatosan megy a tv, és török pajtasaim is ha tehetik a szamos török tévécsatorna valamelyiken legeltetik szemüket. Itt mém mindig pörög a szerencsekerék, csak izgalmasabb felallasban (amugy a kerék törökül tekerlek), mivel minden so- es kvizmüsorhoz tartzik legalabb egy bombano. Legutobb egy izgalmas intelligenciamüsor dontojet neztuk de Furkan koncentralasat meglehetosen zavarta a moderator mögött elhelyezett nagyestélyiben pozolo 6 szöke török nö. Durva még itt a sok reklam amit allandoan a képünkbe tolnak. Meccs közben hirtelen kisebb lesz a képernyö és a kepernyo szelen mindenfel reklamfigurak jelennek meg. En plus meg a himnusz közben a török zaszlo mellett is ott lobog egy vodafone lobogo. Olyan is volt, amikor Hakan Sükür golt lött a golörömet kitakarta egy bazi nagy head&shoulders sampon.

viszont van rengeteg sorozat, kedvenceim amikor angol meg francia megszallok ellen harcolnak a bajszos turbanusok. Erdekesseg volt egyszer, amikor az angolok foglyul ejtettek egy örmény pozitiv szereplöt, és az angol tiszt total lehidalt,h vannak kereszteny bajszosok is a vilagon (persze remek szineszi alakitassal tette mindezt).

meg van ilyen csatorna, amin csak legalabb 20 éves filmek mennek. Altalaban nagyon szerelmesek, bajszosak es sok a konfliktus. De roppant érdekes a cenzura: amikor a föhös ragyujt, kikockazzak azt a bunos pillanatot amikor meggyujtja a cigit, es amikor belesziv, akkor meg kikockazzak szaja (bajsza) es cigarettaja talalkozasi pontjat.

no meg itt meg mindig fut a taskas jatek, amikor nyitogatnak borondoket. sztem ez elkepeszto unalmas, de legalabb 2 oraig tart itten a moka. viszont legutobb egy vak ferfi jatszott meg zenelt a szinten vilagtalan barataival aztan meg neépitancolt is, biza!

török-magyar-husvet-mıkulas-nyuszı-telapo

2008-03-24T04:29:00.000-07:00

a fent elemzett lakotarsunk ejjel betoppanva elöször is lehuzta a cipöjet, majd elvonult aludni. Mark kiborult, mert a cipö aznap különöskeppen irtozatos szagot arasztott. agonak mındıg van ötlete: büntessük meg az ıgenytelent, dobjuk be a labbelijet a halojaba: testverıesen vallaljuk a terhet: MArk az egyık parral rohan, en a masıkkal. bevagjuk a cıpoket az agyamelle, de csıtt: felebred: ' mı ez?? '
Mark maga a megtestesült tapıntat: ' öö, ez egy hungarıan szokas, husvetkor a nyuszi meglepetest csempesz a cipodbe, varjcsak,varj reggelıg:) '
en torkomszakadtabol röhögök a wc-n.
ha gyanut ıs fogott, amıt reggel talalt a cipojeben, bizonyosan eloszlatta a ketelyeit: bezacskozott nyerstojas, eredeti gyarı pecsettel. a zacsko ket okbol kellett: ha neadjısten belelep a kıs tappancsaval, ne törtenjen baleset...meg a tojas ehetö mivolta megtartasa vegett.
török pajtasunk nem volt rest, es, amit az eej leple alatt a husvetinyuszi a csukajaba tojt, reggelıre meg ıs sütötte s mıııınd megette:)

captain planet

2008-03-24T03:57:00.000-07:00

kommunank felbomlott: Vezerünket, Yunust elragadta az ellenseg. De kiszabadıtjuk, amint egyesıtjük eröinket: tüz, vız, levegö, föld, SZIV!!!:)

utas es holdvilaag

2008-03-20T03:26:00.000-07:00

Mohammed profeta remek szülinapi partıja utan megfaradtan huppanunk be a taksibuszba- melyet ejjelente jobbara csak a bulinegyedböl hazautazok vesznek igenybe- mint a bp-i ejszakaı jaratok: atlageletkor 25, veralkoholszint 0,5 ezrelek fölött. nagy a tarsasag, befoglaljuk az összes feeröhelyet. bamulunk ki az ablakon a zuhogo esöbe, mikor ket uj utas szall fel a 01:55ös jaratra: egy közepkoru ferfi, öleben egy 2eves-forma kislannyal. rajta rozsaszin kabaatka, kezeben jatekpisztolyt szorongat...

szokaas

2008-03-18T05:45:00.000-07:00

Méghogy a becsületesség egyenesen arányos a jóléttel! Eleve meglepő, hogy itt az összes tömegközlekedési eszközre mindenki tisztességgel vált jegyet. Pedig pár rendhagyó, buszon alkalmazott jegyellenőrzőrendszer kivételével lehetne bliccelni. (ezek a rendeszerek a következők: a sofőrön túl egy jegyárusembernek is van irodája a buszon. De nemelyen a gyerekmunka burjánzik: megfáradt arcú öltönyös kisfiúk járnak körbe az ülések között beszedni a jegyarat.). Meeg egy feladatkörük van, megpedig az utasok toborzasa: kisablakon kikıabaljak a megallokat, ezzel csalogatjak a megalloban varokat: ınkabb erre gyere!
Nos a minap igen meglepő esetnek lehettem tanuja: A tömött busz hátsó ajtaján szálltunk fel Yunusszal. Ő lejelbeszélte a buszkallerral, hogy küldi a zsetont. Át is adta a hozzánk legközelebb állónak, majd 20 utas adta kézről-kézre. Ezek után a jegyszedő postafordultával némi visszajárót irányított felénk. Meg is kaptuk. Épp zsebre vágtam volna, mikor Yunus rámförmedt, hogy az nem az enyém, tévedés történt, adjam vissza. Visszaküldtük. A jegyszedőhöz is eltalált a kósza pénz.

Más: Mikor az aranyszarv partján ütöttük el a napot (Márk, Yunus meg én) arra lettem figyelmes, hogy középkorú férfiak gyülekeznek a parkosított korzó legtöbb fájánál. Gyanúsak voltak: sunyulva tekintgettek ki lehorgasztott fejükből. Kiderült, alkoholizálni tömörülnek. Bandákba verődve álltak egy-egy fa tövében és szégyenkezve itták az újságpapírba csavart söröket. Hm.

Meg láttam orrig bebugyolált konzi ninja-asszonyokat szotyizni. Van egy láthatatlan rés a turbánjukon- szájtájékán- kifigyeltem. Derűsen piknikeztek efféle csoportok a gyepen: tetőtől talpig fekete ruciban szenvtelenül kacsintgatnak a turistákra;)

benne leszek a teveben!

2008-03-17T11:20:00.000-07:00

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv

2008.03.15 - 14:41 Ünnepség Törökországban

YUNUS A SZTAAR!:)

delfin-kommuna

2008-03-17T04:31:00.000-07:00

mini kommunank valsagba került. gondoltam, a sok görcsölest csak a spontaneitas oldhatja fel. ezert egy gyönyörü vasarnapi delelött (tegnap), rabirtam a 3 magabaroskadt fiut, ruccanjunk at egy közelı szıgetre. fel ıs kerekedtünk. Hajora varva, egy orat kellett senyvednünk a boszporusz partjan...ugyhogy elökaptam a röplabdat a retıkülömböl, es elkeztunk labdaznı markoval. hamar becsatlakozott egy japcsi- aki remisztöen professzionalisan jatszott. plusz egy pici szimpatikus török lany. röpi-östehetseg vagyok- mark, ıde kerem a kommentet. eme internacionalis-baratsagos-kellemessegnek a hajoındulas szabott hatart. be ıs sorakoztunk a karam möge. mıkor mar 10perce vartuk, hogy megnyissak a sorompot, mark-a bıro fütyülni kezdett. ıgy a tömeg. fütyüles,ovacıo, mexikoi hullam majd taps. mark- a lazıto/forradalmar/tömegmanipulator!

a hajout csodas, 40perc es leszalltunk a szıgetcsoport egyık gyöngyszemen- ahol Furkan egy ujgazdag baratja köszönt, aki egyedül tengeti sıvar kis eletet egy villaban- rakıt iszogatva, bamulva a pazar kilatast...

körbejartuk a szigetet. felfedeztünk egy sziklat a tengerben- felmasztunk a tetejere: rozsaszın naplementeben egy hatalmas delfinraj fickandozott...ahh. neztükneztük.
erdekes modon, nem volt giccses egy cseppet sem! :)komolyaan! ez a csodas latvany eleg is volt ahhoz, hogy elfelejtsük az egymastol elszenvedett serelmeinket:) itt a veege fuss el veele:)

egy török egyetem latkepe - painted by libor

2008-03-15T08:21:00.000-07:00

Istanbul Aydin Üniversitesi
az E5-ösön leszállunk a buszról, a frizura még mindig tart…
balra majd jobbra, majd diákot elő, csipp egyet a kapun, és szabad az út az óráink felé.
pisilni az emeletre menj, ott kisebb a sor a tükör előtt.
meglepő módon, a tanárunk, aki a legjobban tud angolul, nem az angol-török tolmácsolás tanszéken tanít…persze, nekünk mindenhonnan vannak óráink vegyesen.
kedden amerikai mosoly fogad bennünket egy iráni arcon. iráni tanárurunk már megkérdezte, hogy sprehen zí dojcs, és párlé vu franszé, azt tudjuk, hogy fársziul beszél, kifejezetten barátságos, csak valahogy ijesztő. (egyes feltételezések szerint requiem egy álomért fődrogdíler szakasztott mása…)
néhány tárgyból leüzleteltük, hogy otthoni extra feladatokkal kiváltható az óra látogatása. pl.: written media translation…a mi esetünkben paraphrasing…most épp a futball világába nyerünk betekintést az új cikkünknek köszönhetően…J
szerdán időnként olvasunk olyasmit a táblán, amiért otthon kirúgnak minket vizsgáról…
csütörtökön egy olasz tanár úr tart nekünk órát. van egy nagyon kedves csoporttársunk.
az osztálytársaink nagyon kedvesek és segítőkészek, igazán sajnáljuk, hogy ennyire nehezünkre esik órára járni…
de velük jót lehet kávézni a büfében, és mostanság egész sok volt a turbán körüli felfordulás, elmaradtak órák.
Hamiyet, a koordinátorunk kb a harmadik itt töltött napunkon folyosót zengetve leteremtette csinovnyikját, majd öt perccel később kedvesen érdeklődött, hogy megijedtünk-e.
Mint kiderült, finom családi kötelékek egész sok embert összefűznek az intézményen belül…

meg kell azért említenünk, hogy első naptól fogva ámuldozunk Ágóval, hogy milyen szép itt mindenki. a divatbemutató az egy dolog, de genetikusan szépek, nem attól, amit fölvesznek, vagy fölkennek.

könyvtár: 1fő 1könyv 1hét
angol nyelvű irodalom: robinson és pajtásai 50 oldalas kiadásban
rendszabályok: beviszel két db. kekszet a zacsijában. nem eszel, csak a kezedben van. elviszik, elmagyarázzák, hogy ez egy könyvtár. (itt persze visszautalnék az előző pontra…)majd pedig a könyvtáros asztalnál elmajszolják a két db kekszet.

u.i.: Márk egyik török csoporttársa dühkitört, hogy mi majd ezt hisszük átlag török egyetemnek, és hírét visszük a nagyvilágba…

Kulcstalan kalandjaink…

2008-03-14T03:18:00.000-07:00

öt főre egy kulcs néha sok szervezést igényel…mivel eddig török lakótársaink jobbára itthon voltak, nem volt szükségünk több kulcsra. Az iskola viszont náluk is menthetetlenül elkezdődött, mi pedig Ágóval egyszerre felejtettünk el telefont vinni, úgyhogy zárt ajtók fogadtak bennünket… eme kellemetlenségnek köszönhetően pedig felfedeztük Fatih legjobb piacát, ami kb. 10 percre van tőlünk gyalog. Hatalmas és olcsó. Mikor azonban már a sokadik ’welcome in Turkey’ kiáltást hallottuk, rájöttünk, hogy nem csak én kompromittálom Ágót a magasságommal,(merthogy ő echte török ) hanem mi vagyunk egyedül, akiken nincs fejkendő… megértettük, miért szörnyülködik mindenki, hogy milyen konzervatív negyedben lakunk….kár, hogy fennhangon újságoltam Ágónak, hogy milyen új barlangász dalt tanultam a hétvégén…
Tegnap pedig Márk jóvoltából remek napunk volt! Alaposan átgondolt indokok alapján arra jutottunk, hogy az óránkat, melyen minden héten meghallgatjuk, hogy a tanárunk hét nyelven beszél és ha felmérgesítjük, akkor éhes lesz, kihagyjuk.
Nagyszerű török reggeli és telefon alkudás-vásárlás után megcéloztuk a Feriköy-i református temetőt, ahol a magyar konzulátus előrehozott március 15-i megemlékezést tartott. így a dunatévé új sztárjaivá váltunk, és újdonsült sztártársakkal elvonultunk egyet teázni és vízipipázni. Így tehát, találkoztunk Márk egyik kaliforniai magyar csoporttársával, akit kicsit élő szótárként használtunk és egy önkéntes lánnyal, akit Yunus használt élő szótárnak, mivel a leány már két éve itt él. Közben egy szőke legény is csatlakozott kis csoportunkhoz, aki otthon építészetet tanul, itt büfében és az ázsiai oldalon bandázik…(vajon csak Márknak kell tanulni… ?) Persze, korábbról ismert pajtásunk, Miki is velünk volt, és egy új ismerősünk is akadt, Mariann. Nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot, és sok közös ismerőst is J

SZOMBAT 15.20 DUNA TÉVÉBEN LESZÜNK BENNE MI!

2008-03-13T05:22:00.000-07:00

probalok, probalok irni, de a pen driveomat nem ismeri meg ez a gep...

hEPICENTRUM

2008-03-13T05:10:00.000-07:00

A tegnapi, Richter-skála szerint 4,7-es erősségű földrengés pánikot keltett, de
nyugi,Anyu! jol vagyok:)

2008-03-12T06:44:00.000-07:00

folytatom egysıku bejegyzeseımet (barlangbarlangbarlang)

pozolunk a barlang bejaratanal...

tarsalkodono kerestetik

2008-03-12T06:37:00.000-07:00

a töröktanarnönk pedig egy trabzoni- feketetengerparty villaban valo tarsalkodonöi feladattal egybekötött üdülest:) ajanlott fel 1,5 honapra a nyaron. elvallaljuk?:)))

the world is not enough

2008-03-12T06:30:00.000-07:00

ma kedves erasmus koordinatorunk alazatosan erdeklödött tudjuk-e vallalni erasmus ösztöndıjunk 1 honappal valo meghosszabıtasat.

-1000örömmel!!
köszönjük!

Szavazni yo! + szociálisan aktivizálódok

2008-03-12T04:49:00.000-07:00

Vasárnap fél 7kor keltem,h részt vegyek ezen a zseniális szavazáson. Ezért ilyen korán, mivel fél 10-től erasmusos programra voltam hivatalos. Szerencsére az egyetemem egy irányba van a magyar konzulátussal, és meglepő módon a nagykövi egy plázafelhőkarcolóban van. Maga a konzul fogadott, és bemutatott a külügyes kollégáknak, akik a szavazást lebonyolították. Mivel a 7 isztambuli magyar lakosból én voltam az első (ilyen se fog előfordulni többször), nekem kellett hitelesíteni az urnát. Az egyik néni összeorigamizta a dobozt, meg befűzte a magyar zsinórt. Tüzetesen meggyőződtem, h nincs benne semmi, majd elkezdtünk matricázni mindenhova. Aztán elkezdtem pecsételni mindenhova. Aztán alá is írtam, milyen ügyes vagyok, és szavaztam egy jót. Node kicsit gondban voltam, mert előző éjjel megnéztem az index roma-szavazós-videóit, szóval kitűnő érettségim ellenére gondba kerültem az igenekkel, nemekkel. Aztán aláírtam egy nyilatkozatot,h én vagyok én, újabb boríték, aztán a borítékot is aláírtam. Utána kértem a konzul úrtól egy ajánlólevelet a szíriai vízumhoz, egyúttal felhívta a figyelmem, h közeledik a márc. 15, és lesz egy megemlékezés az egyik temetőben, ahol magyar emigránsok nyugszanak. Kint lesz a Duna TV is, és tutira benne leszek a tvben, mivel Isztiben max. 150 magyar él, vagyis nagy eséllyel kerülhetek premier plánba. De elhívtam Nórát is, aki amúgy a Bogazicin tanul fél évig, de amúgy Marylandban.

Aztán mentem vegyülni a pajtásokkal, ahol rengeteg jófej emberrel ismerkedtem meg, köztük a negyedig ámis származású Laurával, meg Zekivel, Dzsennel, Hakannal, Briannal, Thomassal, meg egy csomó arccal, akinek már elfelejtettem a nevét. Megnéztük a Kariye Múzeumot, a Fatih Dzsámit, meg a Topkapi Palacét. Persze én voltam a sztár, aki egy ilyen elmaradott ázsiai helyen lakik, mint Fatih. Na ez újabb alkalom volt,h reklámozzam magam. Aztán beszélgettem Nórával, így egy csomóan nem azt kérdezték,h hívnak, hanem mi ez a nyelv? Itt figyelt fel ránk túravezetőnk Yavuz Sezer, aki 4 hónapig élt Magyarországon, és Koós Károly munkásságát tanulmányozta, meghogy Zsolnai lekoppintotta a török csempéket (amúgy tényleg). Szóval zajlik az élet.

Tegnap sétáltunk és alkoholizáltunk az Aranyszarv-öböl partján, és beálltunk a tűzoltókhoz röplabdázni. Ez nagyon pazarr, ez nagyon pazaarr, áhááhá!

2008-03-10T04:02:00.000-07:00

eletünk isztiben

szülinapocska

2008-03-08T13:14:00.000-08:00

Elöre szóltam, nem szeretem a felhajtást. Egy diszkrét boldogszüli elég lesz...

Ki akartam heverni a hét 4órás alvásait, de 11kor kidobott az ágy. Besettenkedtem a nappaliba( mely Zsófi és Márk hálója is egyben) egyetlen közös szépirodalmunkért. Ekkor az addig alvást színlelő Márk lerántotta hálózsákját magáról, és egy rózsát (gült) nyújtott át- mondván a családom küldi. Majd egy röplabdát nyomtak a kezembe.Leghőbb vágyam volt egy röplabda- az egyik kiszimatolta, a másik megszerete, a harmadik és a negyedik aludt.

Rögvest el is kezdtünk játszani. Aztán Zsófi a kedvencemet, tejberizst készített reggelire rengeteg tejeskávéval.

Elindultunk a közeli pályára kipróbálni az új játékszert. Dobálgattunk, de egyre többen lettek az univerzális terepen, ugyhogy szétszóródtunk: Yunus beállt focizni gyerekek közé, akit csak kicselezett, az el is zakózott, de még időben hóna alá kapta és futott velük tovább. A kosár alatt halállaza deszkás fiúk- harlemi fekák isztambuli megfelelői- tűntek fel. Márk (197 cm, 73 kg, fehér, 21éves férfi ) becsatlakozott zsákolni. A gyerekgengsztereknek csak egymásnak bakot adva ment ugyanez.

Én meg találtam magamnak egy kis suhancot, akivel labdázhatok. Mimikája mint egy sokatmegélt entellektüelé.

Hazamásztunk. Elkezdődött a titokzatoskodás. Yunus el akarta hitetni, hogy eltörött a lábujja. Nagyon hiteles volt, ahogy ott hadonászott vele. Aztán hirtelen felpattant- kirángatott az ünneplő tömeghez és a pisztáciástortámhoz

Köszi tesókák!

jelenés a yardon

2008-03-08T13:12:00.000-08:00

Bár ingyen megkaptam a vízumot 150 napra, de ennek cserébe részt kell venni egy élményutazáson az Isztambuli Központi Rendőrségen. Vagyis az érkezés után 30 nappal le kell adni néhány dokumentumot, késedelem esetén 15000 magyar pénz, vagy az egész macera kihagyása esetén a hazafelé úton botoznak meg a határőrök utastársaid szörnyülködő tekinteteikkel kísérve. Mindenki beijesztett, hogy nagyon durva az egész, meg oda kell menni korán, meg 5 órába fog telni az egész trip. No én már fogalmaztam is magamban milyen jó kis történeteket fogok ideírni, de nyájas olvasóimnak csalódnia kell. Mivel 500 méterre van tőlünk a yard, sikerült fél 8kor megjelennem, ötödikként érkezve, kezemben az 5-ös számú vágóhíddal. A pultnál 4 rendőr könyökölt, az egyik még kezdő lehetett, mert neki nem volt számítógépe, és neki kellet fogadni az ügyfeleket, míg a többi 3 vidáman msnezett. Amikor már fél órája olvasgattam, sorbaállították az embereket, ötödikként startoltam. Gyorslépésben indultam a többiek után, arra figyelve, nehogy a helyi udvariassági szabályokat megszegve megelőzzem az előttem lévőket. Már közeledtünk a sorszámosztó hely felé, amikor egy szemét örmény beelőzött a lépcsőfordulóban, külső íven. Ezt más rutinosabb versenyző verbálisan sérelmezte, de az örmény úgy tett, mintha nem ismerné az indoeurópai nyelvet. Sorszám után bementünk egy irodába, ahol a zsernyákok még javában kávéztak, reggelizetk, dumcsiztak, megbeszélték a tegnapi Sevilla-Fenerbahce eseményeit. Az örményt elküldték fényképet csináltatni, de sajnos engem is, mert az útlevelemet elfelejtettem lemásoltatni. Mire visszaértem az örmény megint előttem volt, de aztán mindenkit kiküldtek, gondolom a közös reggel meditálásuk miatt. Egy kezdő zsaru csicskztatásával bedobtak két kör teát, aztán kezdődött a munka. Fél óra múlva már a pénztárnál álltam sorban, hogy befizessem a 81 lírás illetéket (12000 forint). Itt figyeltem fel egy olyan jelenségre, amit azt hittem, csak a fordizmus fénykorában alkalmaztak. Egy nő 15 percen keresztül bélyegzett.

De a játéknak még nincs vége, egy hét múlva második forduló.

Egy török jellemrajza- painted by: kovacs

2008-03-07T15:40:00.000-08:00

Neobarokk lakásunk multikulti lakoközössége 2 törökből és 3 magyarból áll. Nemi megoszlás szintén 3:2. Mindegyik török fiú, és mindegyik lány magyar. A kommuna átlagletkora épp 21. Holnapra ez már törtszám lesz. A mesélő nem mindig hazudik. Hány fokos szögben pereg le a tengervíz a tatról?

Tehát a fent említett törökök egyike született here. Képes naphosszat semmittenni- a szó legszorosabb értelmében- ma egy kerek hónapja. Mindemellett igen kedves, mosolygós, kacagását tervezzük rekordolni és közzétenni a blogon. Higéniai igénytelenségének semmi nem szab határt...mikor már azt hisszük, többet nem lehet kibírni zuhizás nélkül egy perccel sem- képes egy hetet is rákontrázni. Amúgy már a hollandok fürdőkesztyűjét is gyanúsnak találtam, de a mi zuhanykabinunkban egy csipketerítő tölti be a fent említett darab funkcióját. A fogkeféjét a régi lakásán felejtette. Kellemes kis otthonunknak eme bűzgóca töri az angolt, mely tény kiváló poénforrás, de „önérzetes a kis lator”- úgyhogy csak óvatosan nevetni az „i don’t gay” „more than enough/ good/ bad” kifejezésein. Időmeghatározások: „before more some times” „later sometime”. Kifejtendő kérdésre a válasz minden esetben: maybe. Saját bevallása szerint ő egy „bad muslim”. Ez teljesen korrekt.

Holnap nagy nap virrad. Furkan szülei a fekete-tenger melletti faluból felkerekednek, és lecsekkolják kisfiuk isztambuli életét. Furink némi aggodalommal várja az érkezésüket. Először is, az ősei nem tudják hogy európaiakkal, méghozzá lányokkal lakik a kis muszlim büszkeségük. Emellett a cigit, fülbevalót, sikertelen vizsgákat, potenciális modell állást, barátnőt, pasit is tagadni kell. Reméljük minden rendben találnak.

2008-03-07T15:01:00.000-08:00

márk hempereg,zsófi lelkes - general state

Mükemmel + Mutluluk

2008-03-07T14:46:00.001-08:00

Lelombozodva ülünk Márkkal a demokratikus körasztalunknál, mondván túl késő, ezt a hosszú hétvége programot már ELBAltáztuk, Zsófi spanol a város másik végén...az ujdonsült pszichológusa diagnpsztizálja épp- és nem akar szabadulni.
Ekkor Yunus, az omnipotens török barátunk a terveink felől érdeklődik- mi elpanaszoljuk fájdalmunkat. egy gyors telefon- oké, éjfélkor indulunk izmirbe...

Rövid szedelőzködés- zsófi is beesik az utolsó pillanatban...indulás!

Metro, buszállomás, besszállás. Luxus busz: bordó csokornyakkendős pincér az isztambuli közlekedéssel járó heves fékezésekkel küzdve szolgálja fel a vizet. Műanyagpoharakban.

Átkelünk a boszporusz hídján. Éjszakai fényekben pompázik a város: maga a híd színváltós.

A jólpárnázott ülésekben nyomorgatják a hosszúlábúak térdeiket, míg én vígan alszom.

A márvány-tenger átszelés attrakciójára azért kitámolyogok a hidegbe. A tudat maga, hogy komppal szelem a földrészeket által, és az Égei tenger csak rám vár...meglehetősen elégetetté tesz

Nyolc órányi zötykölődés után leszállunk Izmir hervasztó pálmafasoros külvárosába. Ege Üniversitesi strand-logója, çorba, türkizkék tengerben minimedúzák. çok güzel.

Városbarang, kagylógyüszi, séta rogyásig. Éppenséggel egy hadügyminisztériumnak tűnő épületegyüttes magas drótkerítése elé huppanunk le halvát tömni. Békésen piknikezünk, mikor egy géppuskás őr hatalmas léptekkel felénk siet. Valamit magyaráz. Odébbállunk. Még két állig felfegyverzett alak érdeklődik gyanús kilétünk felől. Ekkor meglátok egy óriás Atatürk mementót, nem bírok ellenállni- ez volt a legnagyobb és legijesztőbb, amellyel eddig találkoztam- le kellett fotóznom. Persze kiszúrnak, kiabálnak velem, géppuskástul, walkytalkyzást imitáló gesztikulációval. Közelebb mennék, hogy értsem, mit kiabál, de a többiek megálljt üvöltöznek: „fegyver van nála”- érvvel meggyőznek. Végül megmenekülünk.

Vendéglátóink borzasztóan kedvesek. Finnországot megjárt régenvolt erasmus hallgatók minden.

Másnap kocsit bérelünk. Nyár van. És Efézus az úticél. Márk vezet. Nem rettenti el őt a sok őrült török sofőr, akik boldog-boldogtalanra dudálnak. Bátran beleveti magát a 6sávos forgalomba, hidegvérét mindvégig megőrzi. Tévedésből egy Mária kegyhelyet nézünk meg elsőkörben, jópénzért.

Eztán lépünk be a csodás Efézus városába. Pár turista lézeng csak. Az egész a miénk: megállapíthatjuk, hogy az 1000éves építmények kiválóan alkalkalmasak falmászásra.

Az amfiteátrum nézői (Zsófi és Márk) vastapssal fogadja a frissen színésszé avanzsált Yunust és engem. Yunus cézárnak fáj a lába, ugyhogy mezítláb folytatja útját. Mi meg szolidarítunk vele.

Következő célállomás: egy közeli félsziget. Oké, én vezetek Selcukban megállunk ebédelni. Innen lenyűgöző panomárás szerpentinek vezetnek Kusadasiba. Repesztek a csillivilli szlovák jogsimmal, érezd a cabriót, feel the sunshine!! Majd szét esek, olyan laza vagyok. És szabad...Márk azért szól a pirosnál.

Egy görög sziget mögött hasal le a nap. Beleszaladunk a vízbe Zsófival, Márkot is erre bírnánk, de nem mutat hajlandóságot. Ezért meg kell támadnom. Egy homokbuckán sarokbaszorítjuk, de a cipőfűzőnél tovább nem jutunk...Márknak ez túl gyors lett volna. Pedig, ha lyukas a zoknid vagy 6 lábujjad van is, elfogadunk, Márk!

Boldogság.

Sétafika. Kocsiba be, çilgin izű bambinak megfelelő szörppel koccintunk még egyet. Csendes hazaút, amint azt az impulzusok emésztése megkívánja.

A szombatesti izmiri pezsgésben megkenünk egy alakot a parkolóhelyért, s beszippant a partinegyed.

Zsófi szülinapi meglepetéséről a fiúk gondoskodnak: pisztáciás torta, egzotikus magvak, Kispál szól a kocsma hangfalából. Stílusosan Efes sört iszunk.

Hullafáradtan hazavergődünk.

Vasárnap Furkant elküldjük randizni (dolgozni= i ţ), míg mi hempergünk a tengerpart menti fűben.

Korán érünk ki a pályaudvarra, csövezünk. Kapóra jön egy Galatasaray meccs, melyet egy kávézóban izgulhatunk végig 2 fanatikus szurkoló török barátunkkal és további 3 tucat férfival. Álcából drámázom én is a játék eseményein, így nem is dögunalom. Csúnyán kikap a Galatasaray- magamba roskadok, ahogy kell.

Hajnalban hazafelé felébreszt Yunus: Nézd, Isztambuli napfelkelte a Boszporuszról...

Hála.

Föld fölött és alatt

2008-03-07T13:26:00.000-08:00

Pénteken elmentem barlangász kötéltechnikát gyakorolni. Már az úton kezdtem sárgulni az irigységtől, (merthogy ugye, az ember mindig telhetetlen…) hogy Márk minden nap ide jár! A buszon onnan ismeri meg az ember a megállót, ahol le kell szállni, hogy hirtelen teljes rálátás nyílik a Boszporuszra. (nemhiába Boszporusz Egyetem…)

Leszálltam. Az egész kampusz olyan, mintha egy botanikus kertet múlt századi épületekkel potyogtattak volna tele, és az egészet beállították volna jó magasra a Boszporusz fölé, hogy egyik irányban a Fekete-tenger felé látni, a másikban pedig a Márvány-tenger felé .

Ezek után jött a következő irigységroham… az összes létező szabad helyen klub-program-buli és egyéb hirdetések, és minden létező zöld helyen diákok frizbiznek, röpiznek, fekszenek a füvön és hasonló tudományos tevékenységeket folytatnak… én is szívesen kutatnék :)

Végül megérkeztem a barlangász klubterembe, ahol az egyik tag, Aydin, épp a biciklijét szerelte. Ez teljesen felvillanyozott, mivel ő az élő bizonyíték arra, hogy MÉGIS lehetséges Isztambulban biciklivel közlekedni. Amióta megérkeztem ugyanis, az volt az érzésem, hogy a helyi forgalom és a bicikli egyszerűen ütik egymást. Nos, azóta egész jó használt bicókat leltem :)

Eljutottam ám a kötélpályáig is! Meglepően egyszerűen zajlott minden. Nem voltak idős, ligetben sportoló nénik, akik kihívják a rendőrséget a fán lógó barlangászok láttán… A tűzlépcsőt és a mellette lévő falat szerelték be, mindent nagyon begyakoroltattak velem. Minden fázist legalább 4-5-ször helyesen meg kellett csinálnom, nem is akadtam fönn sehol.

Megkezdődött a megbeszélés is. Eddig elég kényelmetlenül érintett, hogy én, az angol szakos, csak úgy tudogatom a kötéltechnikai eszközök nevét, a helyieknek pedig alapszókincs. De a megbeszélésen gyorsan találtam magamnak mentséget: a török nyelvbe gyakorlatilag egy az egyben átemelték a barlangi eszközökkel kapcsolatos szavakat, sőt, még néhány igét is.

Másnap reggel találkozó a botanikus kertben. Hosszas tanakodás után megállapították, hogy mégse abba a barlangba megyünk, amelyik eddig tervben volt, ettől pedig az épp arra tévedt tagnak is kedve támadt a túrához, gyorsan kerített egy hálózsákot, és már indultunk is. Isztambul északi részéről átbuszoztunk a déli kikötőbe, hogy ott szálljunk föl a hajóra. A kikötőben megtudtuk, hogy a hajó teli van, tehát újabb programmódosulás. Visszabuszoztunk, át az ázsiai oldalra, egészen Isztambul legkeletibb csücskébe, ahol egy másik kikötőből áthajóztunk az izmiti öböl túlsó oldalára. (eddig öt busznál tartunk, és kb. 80-90km-nél:) Megérkezünk Yalovába, ahol megállapítottuk, hogy semmi tábori ennivaló nincs nálunk, illetve az én bögrémen kívül semmi eszköz sem. Gyors bevásárlás, busz, végül gyalogosan folytatjuk utunkat a barlang felé. Ekkor megtudjuk, hogy ötödik tagunk, aki a sátrat hozta volna, meggondolta magát, és mégsem jön. Elkeveredünk, visszafordulunk kétszer, majd este 7, fél 8 felé megérkezünk a barlanghoz, amely kb. 100m hosszú :) Ahmet a kiürített gyümölcsleves dobozban, és a bögrémben hoz vizet a patakból, majd mikor kiisszuk a bögréből, újratölti a nejlonzacsiból. A vacsi után elindulunk fölfedezni a barlangot, illetve hálóhelyet keresni. Megint csak ámuldoztam a képződményeken, szinte egy tenyérnyi hely nem volt látnivaló nélkül… találtunk egy száraz táborhelyet is, igaz kb. 2 és fél, 3 főre méretezték, de mi azért beféresztettük magunkat négyen. És milyen jól tettük, másnap reggel ugyanis esett az eső odakint. Királyi reggeli. Lahmacunt ettünk a barlangban, előtte kéztörlővel agyagmentesítjük ujjainkat (!!) . Mindezt kb. úgy kell elképzelni, mintha otthon mondjuk pizzáznánk a barlangban…

A reggeli eső jóvoltából a hazafelé út egy részét a hátsó felünkön tettük meg, ahol török útitársaim nagyon udvariasan ismételgették, hogy ladies first :)

iskolataska

2008-03-07T10:50:00.001-08:00

Na most olyanról, amiért tulajdonképpen itt vagyok

Szóval iskolába járok, és vannak tantárgyaim is, csak eddig titkoltam. Itt is van neptun, csak szerintem átláthatóbb, de vannak benne gonosz dolgok. Pl. egyes tárgyakat, csak a tanár engedélyével lehet felvenni, ezt pedig a rendszeren belül kell kérvényezni. A móka 9kor kezdődik, egészen 5ig tartanak. Az órák 50 percesek és köztük 10 perc szünet van. Ez akkor jelent gondot, ha át kell menni a másik campusba, ezért van sulibusz. Ez azért is jó, mert akkor meg lehet spórolni 10 perc hegymenetet. De mindez pízbe kerül, 50 forintba, amit meg is játszok hetente egyszer. A héten zárul a neptun, vagyis véglegesnek tűnnek a tárgyaim. Van török órám heti 4, ami nagyon pörgős, csak sokan vagyunk, meg hát itt találkoznak össze az erasmusos dijákok. Aztán van ilyen órám,h Power and inequality, klasszikus téma egy magamfajta szociológusnak. No aztán van ilyen is, hogy Contemporary Sociological Theories, ami szintén überjó óra, sok-sok olvasmánnyal. A hétre egy indiai neomarxistát kellett olvasnunk, a következőre meg egy original török szociológus főművét kell elsajátítani. És még van olyan, h History Sociological Conception, de ez egyelőre nem tűnik annyira izginek, de ki tudja. Fel akartam venni a Qualitative Resarch Methode nevű tárgyat, ami nagyon jónak tűnt, mert 25 lány volt az órán meg én, de a tanár közölte velem óra végén,h ezt a tárgyat nem vehetem fel. Az órákon többnyire én vagyok az egyetlen külföldi, de néha felbukkan Elizabeth a német szociológus lány, meg néha az ír szociológus lány, Niamh (ez lehet, hogy valami ősi gael név). No és a buszos haverom, Dzsan, aki nagydarab, copfos, meg van egy vastag fülbevalója, szal úgy néz ki, mint a Dzsin az Aladdinból.
Amúgy sajnos nincsenek tipikus szociológus arcok, bár ez Budapén se nagyon akad, de bölcsész jellegűeket sem lehet látni. A batikolt póló, tarisznya itt tiltólistán van. Viszont múltkor láttam egy kopott szociomókus csávót, akin kopott bordó garbó volt, meg kikopott könyökkoptatós barna zakó. Viszont sajnos nem nagyon haverkodok, meg én se számítok annyira csodabogyónak, még nem nagyon spanolunk egymással, de ígérem, ezután mindenkihez odamegyek trécselni. Juj, meg röplabdázni is fogok, biza!

2008-03-06T04:23:00.001-08:00

2008-03-06T04:12:00.000-08:00

Jazz tickets Staples Center tickets

kutturalis sokk

2008-03-06T01:30:00.000-08:00

szamomra az a kulturalis sokk, amikor ho vegen megnezem a bankszamlaegyenlegem.

Galata - Fener, Török Kupa

2008-02-29T14:35:00.000-08:00

Szerdán kupaforduló volt, és egy hatalmas rangadónak néztünk elíbe. Felfokozott hangulatban érkeztünk szomszédunkhoz, akinél már összegyűlt a futballkultúrát aktívan is társaság. Az élményvarázst a Kola Turka fokozta. Elég hamar egymásnak estek a játékosok, eleinte úgy tűnt, hogy az enyhén kopaszodó lazán kocogó jv. kolléga, nem tudja fékentartani a heves török fiatalokat. De aztán jött a 29. perc, amikor az egyik fener játékos szemüveget formázva kezével, így késztetve önbírálatra az asszisztenst. No ezért röpült a második sárga, és miután az illető úriember spontán módon meg akarta győzni a sipmestert, hogy ez így nem lesz túl jó, de végül 4 csapattársa fogta le. ekkor már vezetett a csapat Hakan gyönyörű góljával. vagyis továbbjutásra álltunk, mivel az első meccsen gólnélküli döntetlent értünk el. Aztán második félidőben jött a meglepi egy fener gól formájában. No, most már össze kellett szednünk magunkat, mert ez így nem volt jó. Aztán az egyik fener játékos a felé dobott labda elől szándékosan elhajolt, repült a második sárga időhúzásért, piros. Aztán a 91. percben jött a megváltás, újra vezettünk, de ezt nehezményezte a Fener kapusa, ezért répán térdelte a szegény frissen igazolt brazil szerzeményünket. De ezzel már nem törődtünk, jártuk a török népi táncot, meg énekeltük az i will survivenak a pörgős utolsó sorait (lalala-lalala-laaaaaa). utána pajtásaim néha fizikai,néha teoretikus úton próbálták meggyőzni az ellenszurkolókat,h bár a spori szar volt a galata jobban játszott. amúgy azóta erröl cikkez minden újság, mért vannak ilyen béna jvk. De sztem példaértékűen működött, a sok debilt el kell küldeni, ha nem bírja a feszültséget.
várjuk a további sorsolást!

fáj a fejem

2008-02-29T13:48:00.000-08:00

ma már kétszer beütöttem a fejem az ajtóba, úgyhogy elhatároztam, hogy megtanulom törökül a tolni és a húzni szót.

Vegyesfelvágott

2008-02-27T14:19:00.000-08:00

mivel ahhoz, hogy összeszedett dolgot írjak, már rég el kellet volna kezdenem és rendszeresen írni, avagy egy eseményt kellene leírjak az eddigi török elményeinkből…

így hát, ez most csak egy olyan amieszembejut jellegű iromány lesz.

érdekes például, hogy az első napokban milyen határozott birkaszagot éreztem az utcán.(nem zavart, csak mondjuk otthon nem volt ilyen...) ez elmúlt…és eközben meg is szoktuk a birkaízt, kipróbáltuk a töltött paprikát birkahúsból! végül, a hentesek kirakatában fejetlenül fellógatott birkákat is meg lehet szokni…

ezenkívül, nekem, mint politikában igen kevéssé jártas egyénnek meglepő volt, hogy az Atatürk (magyar álnevén Géza…) kultusz ilyen mértékeket ölt. séta bármerre és kb minden jelentősebb helyen (kivéve mecsetek) feltűnik egy Kemál fej, néha egészen Óz jelleggel tekint le ránk, földi halandókra. Persze tavol álljon tőlem, hogy belőle űzzek gúnyt…de azért a személyét övező isteni imádat nekünk vicces…megfigyeltük például, hogy minél fontosabb ember valaki, annál nagyobb és cicomásabb Atatürkje van! Tehát, a rektorunk irodájában kb. másfélszer egy méteres gobelin portré van, hősies égre vetett tekintettel, míg az alnemtudomkicsoda szobájában, akivel többet találkoztunk, csak kék Atatürk tányér. De ez is kiemelt a pórias papírportrékhoz képest. (amelyből minden tanteremben találunk egyen pózban lévőt…)ja, és a köztéri szobrok vészesen emlékeztetnek az otthoni rendszerváltás előtti művészeti alkotásokra …

Isztambul gyönyörű.

Két hete voltam először barlangban az itteni Bogazici egyetem egyesületével. magyar viszonylatokhoz szokva, megjelentem a megbeszélt időpontban, fél nyolckor a megbeszélt helyen. Nyolc óra felé megjelentek az első török viszonylatokhoz szokott tagok is. Ez után fél tíz felé el is indultunk,de csak a következő sarokig, ahol az egytemi pékségben reggeliztünk. Majd útnak indultunk az Isztambultól kb. 200 km-re keletre lévő Bolu hegység felé. útközben egy ebédszünet, bevásárlás és némi tanakodás után végül 4 óra felé megérkeztünk a célállomásra.

Életemben először karbidlámpával mentem! És akkora volt a barlang, hogy bizonyos termeit öt karbidlámpával sem tudtuk bevilágítani! Nemhogy bevilágítani, volt, hogy a túlsó falig sem ért el a fényünk!!

Sok helyen olyan volt a mészkő, mintha öreg, korhadt fa lett volna, másutt olyan, mint az évgyűrűk! Persze, ez leírva biztos nem akkora élmény, ráadásul, nem tudom, hogy te, aki olvasod ezt most, érdeklődsz-e földalatti helyek iránt, vagy sem. Mindenesetre ez a kanyonszerű barlang teljesen komfortos volt könyök és térd szempontból J víz szempontból kevésbé, de nem belefekvős, hanem belegyaloglós…ja, és mellette kb egy nap alatt fedeztek fel egy másik barlangban olyan 25 méter mélységet meg még valamennyi vízszintes járatot!

Múlt hétvégén pedig igazán spontán jelleggel (de erről Ágónál bővebben olvashattok) ’átugrottunk’ Izmirbe. Erről én annyit írok, hogy megcsapott Ázsia szele. (jó drámai mondataim vannak, ugye?) Na nem Efézusban, ahol mezítláb sétáltunk február végén (!!), hanem az izmiri buszpályaudvaron. Rengeteg ember, dobok, sípok, meg ének, meg kurjongatás, meg hatalmas félhold és csillag mindenütt! Közöttük egyetlen nő sem volt fejkendő nélkül, és nem amolyan isztambuli fejkendős, ( +smink, magassarkú cipő,stb.) hanem bugyogószerű dolgot hordtak, zoknit és papucsot. De az arcuk is teljesen más volt. Néztem ezeket az embereket és nagyon furán éreztem magam a szeplőimmel meg a magasságommal. Fura érzés, hogy első pillantásra tudják, hogy nem vagyok idevalósi. A kisgyerekek megnéznek minket Márkkal (hasonló színek és 190 fölötti magasság…)

Én szerettem volna vegyülni a tömegben, de túl egyértelmű volt, hogy idegenek vagyunk. Merthogy a bevonuló katonákat búcsúztatták. 18 évesek, 15 hónapra vonulnak be. És megdöbbentett az egésznek a jelentősége!

de azt hiszem kezdek filozofikus hangulatba kerülni. azt most nem J

Galataseraj es Hakan Şukur

2008-02-26T04:40:00.000-08:00

Az mar az elso pıllanatban kıderult,h nekem muszaj lesz ıtt Galataseraj szurkolonak lennem. Vegul ıs annyıra nem rossz erzes, elsok vagyunk a tabellan, bar mostanaban vaoltak toresek. egy nagyon jo hangulatu kavezoban neztuk vegig a bayer leverkusen elleni meccset, amit legalabb 4 gollal meg kellett volna nyerni (kapuralovesi arany 20-3 a torokoknek) de egy se ment be. A visszavagon viszont csunyan buktunk 5-1-re eronleti okokbol de a veresegert a TLSZ is felelos. Most ez itt nagy tema. Raadasul akkora sokk volt az UEFA-bol valo kieses,h kikaptunk az utolso helyen allo balipasa csapatatol. De meg mindig elsok vagyunk, csuggedesre semmi ok, mert most jon a Fenerbahçe es azt jo lenne legyozni. amugy a jegy arak valtozoak 1200-tol 7000-ig.

Buli a suli!

2008-02-20T14:13:00.000-08:00

No már kezdett zavarni, hogy két hete héderezek, úgyh ma elmentem iskolába. Igazából csak ez volt az első tanítási nap, bár nem tudom miért, szerdán kezdődik az egyetem. Zseniális módon el is késtem, mert ma extra nagy dugó volt. 10 percet vártunk a szenegáli elnök konvojára, úgyh összeszedtem 15 perc késést. De persze rossz terembe mentem, de ott legalább dumáltam ismerős arcokkal. Mire beértem a megfelelő terembe, már mindenki pakolt, a tanárnéni meg elég hülyén nézett rám. Sőt mondhatnám azt is,h gonosz volt. De végül adott egy tematikát, és már holnap a könyvtárat fogom látogatni, mert sokat kell olvasni. Aztán kimentem napozni a főtérre, ahol dumcsiztam az erasmusos pajtásokkal. Az egyetem tele van macskákkal, akiket büntetlenül lehet simogatni. Ráadásul totál pofátlanok, az egyik megtámadta a melegszenyámat. Így mire észbekapam már megint késésben voltam a következő óráról. Vagyis a török neptunon megadott épület nem volt rajta az egyetem térképén. Gondoltam benézek a szoc tanszékre, mert ott biztos tudják a csíziót. A szoc tanszék kb. 20 irodából áll, de nekem sikerült benyitnom pont azon az ajtón, amiben pont az előző tanár volt. Elkezdtem magyarázni, h már megint nem találom a termet, blabla. De itt a lúzerkedésemnek nem volt vége. Ugyanis kiderült, h a North Campus nem északra van, hanem délre, így megint utolsó pillanatban futottam be, hogy lemásolhassak egy tematikát egy kedves török ismeretlentől.

Aztán gondoltam megkoronázom sikeres napomat egy fincsi autentikus ebéddel. De ez sem sikerült, mivel amcsi alapítású egyetem, és csak kommersz trash kajákat lehet venni, műanyag dobozban, ráadásul drága pénzér. Benéztem az egyetemi marchentise boltba, de ledöbbentem, hogy minden ruhadarab amcsi stílusban készült, mintha valamelyik jenki egyetem baseball felszerelését árulták volna. Szóval kimentem az egyetemről, és bedobtam egy dönert, csirkéset. Aztán elintéztem validation formot, szal ha minden jól megy, akkor 6 hét múlva kapok egy kalap pénzt.

Amúgy a Bogazici Egyetemet 150 éve alapították az amcsik, nem tudom milyen célból, de remek neoklasszicista épületeket húztak fel egy gyönyörű parkban. Elképesztő nagy, meg 5 kampuszból áll, ráadásul a szoc tanszék pont a tengerszorosra néz. Rengeteg bandázós hely van a parkban, csak ki kell várni a tavaszt.

Itt csak angolul lehet tanulni, a tanárok főleg jenki egyetemeken doktoráltak, szal itt mindenki nagyon menőnek érzi magát, totál mindeni el van szállva, hogy itt taníthat/tanulhat. Hallottam olyan pletykát, hogy a világ szoc tanszékei közül az egyetemé benne van a top10-ben. Vagyis enyhén szólva színvonalas hely ez, de ezt úgyis lehet értelmezni, hogy elitista. Ezt a problémát majd később feldolgozom. Ez van.

Ma 3 órát utaztam és olyan érzésem van, mintha kicentrifugáltak volna. De ez a 8-as kelés is sokkolt. Amúgy sose kell 10-nél hamarabb sulkóba mennem, a bioritmusom meg amúgy is kezd elcsúszni a későn fekvő későn kelő üzemmódba.

mér jó kendőben egyetemre menni-e?

2008-02-19T05:05:00.000-08:00

most Törökországban az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) van hatalmon, legutóbb a szavazatok majdnem felét megszerezték, de a Parlamentben mégis majdnem 2/3-os többségük van. Két hete megszavazták azt az alkotmánymódosítást, h a nők is hordhassanak kendőt (turbánt) az egyetemeken. Persze a kisebbik parlamenti párt, aki mögött a hadsereg áll teljesen kiakadt, mivel ez egy Kemal szellemiségégnek csorbítása. Az utóbbi 50 évben pont emiatt már előfordultak katonai hatalomátvételek. Ankarában volt egy nagy tüntetés, de amúgy itt nem mozgatta meg az embereket a módosítás.Amúgy még Bálintra reagálva a 20-as években elképesztő kemény törvényeket hajtott végre. A pihenőnapot áttette vasárnapra, nem engedte a fez viselését (piros kerek sapi bojttal), megtilitotta a többnejűséget, vagyis legalább 500 éves hagyományokat tiltott be. Úghy a msik párt azért izgul, h visszatérnek az iszlamista idők, és mindenkit elnyomnak.
Én mondjuk azért vagyok kendőellenes, mert egy "modern" társadalomban a vallás mindenkinek a magánügye, nem egészséges, ha valakire rá van írva, hogy "nézzétek én ide tartozom". Emiatt kiközösítik őket a többiek, az se biztos, hogy önként hordja a kendőt. Amúgy érdekes, hogy lehe látni feszes topban lányokat, de kendő van rajtuk, vagyis ki lehet játszani, ha hagyják.
Az is meglepő, h milyen MalcolmX kultusz indult be, gyakran lehet látni az egyetemeken is malcolmos graffitiket.

PKK és Mehmetcsikek

2008-02-17T14:49:00.000-08:00

Most állandó probléma, amivel sokan ijesztgettek engem az út előtt (fellázadnak a kurdok, meg lemészárolnak az örmények, a görögök felkoncolnak), de még egyiket se tapasztaltam. Bár egy kurddal lakom együtt, aki gyakran béntalmaz végül is, ha belegondolok. Múlt héten felrobbantottak egy üres autót, a következő hír meg az volt, hogy lemészároltak 84 árulót (kurdot) az iraki határon. Utána rögtön bemutattak a tévében egy videót,h milyen profin vannak kiképezve a török katonák, vagyis a Mehmetcsikek, mivel itt nagyon tisztelik a katonákat, ezért valahogy mindegyikükben ott lakozik a próféta. Na most ez nagyon furán hangzik, mintha valami félreértelmezett dzsihád mozgalmat reklámoznék, de valami ilyesmit magyaráztak. Szóval szűrik az terroristákat, nem kell izgulni. Amúgy mindenkinek kötelező a sorkaonaság, értelmiségiek haladékot kapnak, és csak 6 hónapot kell lehúzniuk.
Amúgy az kicsit néha feszélyez,h néhol gépfegyveres emberkék cigarettáznak, néha még egyetemek környékén is.
Alattunk egy néni lakik, akinek a fiát a PKK-sok (Kurd Munkáspárt) ölték meg a határvidéken, és a fiáról elnevezték a szomszéd utcát. Amúgy nem tudom mér ezt a nevet választották maguknak, de biztos szeretik.

Furkán olvas

2008-02-16T14:26:00.000-08:00

FREE KO-SO-VO

2008-02-16T11:00:00.000-08:00

Hallom közeledik a függetlenség napja Pristinában. Persze sokaknak az jut eszébe,h "enny erovel barki kikiálthatná a függetlenséget". Csak az a kulonbseg hogy Koszovo gyakorlatilag független semmilyen befolyása nincs már a szerb kormanynak a téréségre. De rengeteg dologban megvan kötve a keze- A másik meghogy nagzhatalmi érdek, vár ezzel Nándi viatkozna. Mondjuk ottvan Transznyisztria ami szinten teljesen független az oroszok segítségével, bár ott konfliktus nem nagyon volt. Az unió meg US mégis nagy ívben lepottyanja,h mi történik ott, mivel semmilyen zseton vagy befektetés nem köti oda. Viszont Koszovóban már nagyon bizniszelnek a bányák nagyrésze angolszász tulajdonban van. Az oroszok nagy okosa meg azt mondja "Ha a koszovóiaknak joguk van a függetlenségre, miért ne lenne az örményeknek joguk Abháziában, Hegyi-Karabahban vagy Dél-Osszétiában?" Csak azt nem teszi hozzá,h Abházia meg Oszétia függetlenségi törekvéseit az ott állomásozó 30.000 orosz katonának köszönheti, bár érdekes módon nem okoz lelkiismeretfurdalást nekik a térség instabilitása.
Az hogy a koszovóiak füveznek, meg erős a maffia nem titok, de ez mindazért van mert ilyen körülmények között nem lehet erős központi hatalmat létrehozni. Szóval ELŐRE!
Ma találkoztam régen látott macedón pajtásnőmmel, aki nem repesett az örömtől a hír hallatán. A két évig tartó albán függetlenségi háborúról nem szívesen mesél. Meg arról se hogy éltek azelőtt ott az albánok másodrendű állampolgárokként. Szóval nem volt túl jól ezért nem meséltem neki a Szófiában elsajátított Nagy-Bulgária elméletet, miszerint a macedónok igazából bolgárok teljes mértékben, és ha már "csonka Macedónia nem ország" (lol) csatlakozzanak be a bolgárokhoz.

vegre lakom

2008-02-14T10:46:00.000-08:00

nos most mar tenyleg fix helyen lakom mivelmar szerzodest is irtunk. a ket szegedi lany akik az Aıdin egyetemre jarnak angol szakra, egy kurd politologus hallgato (Yunus, Rambo, Hodzsa, Matyi neven fut), akinek kb. az eletunket koszonhetjuk. Mindenben segitett meg mindenhova elkısert. Meg lakik ott egy original torok kit Furkannak hivnak de nagyon nehez vele beszelgetni angolul. Mire mindenre azt mondja h yes aztan no vegul maybe. Szoval eleg nehez vele kommunikalni. Egy elkepeszto gyonyoru helyen lakunk Fatihban 2 szoba plusz nagyszoba. Gyonyoru neobarokk stilbutorok vannak mindenfele. Aki kiadja nekunk Gül nenı aki valaha Miss Turkey harmadik helyezet volt de most nagyon maganyos es 10.000 eurot fizetne aki elvenne felesegul. Meg azt is bevallotta h tudna eretekelni ha Turkannal lennenek erotikus almai.
Szoval mindez csupan 500 euro havonta. szal tul lehet elni. Meg total felszerelt az egesz bar kiderult h elromlott a suto es nincs a tvnek dvd csatlakozoja bar van egy baromi jo dvd lejatszo.
meg van a melyhutoben fagyasztot bab., borso, gyumolcs meg van Bogazıcı markaju szobaillatosıto meg eldobhato borotva is es mindezt hasznalhatjuk.

szociologus vicc

2008-02-12T05:17:00.000-08:00

Szofıaban hallottam egy szociologus viccet, raadasul egy Todor nevu jogasz szajabol. szoval nem hiteles: 10 ferfi ul egy szobaban. bejon egy gyonyoru no, 9 ferfı a not bamulja folyamatosan a szocıologus meg a tobbıek reakcıojat fıgyelı.
na most mindenki tegye szivere a kezet...

tuleltem

2008-02-09T04:47:00.000-08:00

szoval a sztrajkokat sıkeresen kıkerulve megerkeztem szofıaba. belgradon keresztul megusztam 15 ezerbol csak oda es meg futes ıs volt. persze egeszen a szerb bolgar hatarıg amıkor valamelzık ıq betyar kıtalalta h az elektromos szekrenybe rejtı el a csempesz cıgı keszletet. hatalmas nyuzsges volt mar ekkor a vonaton nalam 10 kılo mosoport akartak elrejtenı az ulesem ala. most persz le vagyok maradva mert mar İsztambulban vagyok de mındegy. egy ketgyerekes bolgar csaladnal laktam akıknagyon aranyosak voltak es mar az elso perctol modszeresen elkezdtek ıtatnı hazı rakıval. meg sutottek muszakat ıs hajde.

lassan indulok

2008-01-31T15:55:00.000-08:00

már majdnem elkezdtem összepakolni, pedig holnap már indulok innen messze kiskunhalas felé. kicsit problémás most,h a vasutasok sztrájkolnak. ez még nem lenne baj, ha a pénztáros néni megmondta volna, mielőtt megveszem a jegyem. ráadásul a máv-start forródrótot sem hajlandóak felvenni, egyesek már előbb elkezdték a munkabeszüntetést. sajnos már egyértelműen diagnosztizálták, hogy szeretett laptopom, Brian halálos beteg, ugyanis többek között eltört a háza, meg az alaplapja. de azért elviszem, és hátha a Boszporusz hullámaiban nyeri el végső pihenését. Méltó lenne eddigi munkásságához. no és most jöjjön egy csodálatos magyar nóta, aminek refrénjét több mint fél éve a fülembe suttogják.

http://www.youtube.com/watch?v=XHSVWeTSWuw

első

2008-01-23T12:56:00.000-08:00

a többieket leelőzve én lettem az első. ez mondjuk nem volt túl nagy kihívás, mivel én hoztam létre. szóval úgy tűnik február elsején vágok neki a nagy kalandnak. vonattal Belgrádig, oszt másnap estére Szófiában leszek. A hospitalityclub áldásos működésének köszönhetően két napra befészkelem magam egy négytagú család hétvégéjébe. de az ilyen performanszok mindig remekül alakulnak, csak azt mondja meg valaki, h mit lehet csinálni Bulgáriában, ami nem tengerpart? Viszont sajnos lemaradok a Szupibowl döntőről, bár elég egyértelmű,h a New England fog győzni. Szegény Meningben még az edzője se bízik meg, ezért nem is vállalkozik 9 yardosnál nagyobb passzokra.