Vasárnap fél 7kor keltem,h részt vegyek ezen a zseniális szavazáson. Ezért ilyen korán, mivel fél 10-től erasmusos programra voltam hivatalos. Szerencsére az egyetemem egy irányba van a magyar konzulátussal, és meglepő módon a nagykövi egy plázafelhőkarcolóban van. Maga a konzul fogadott, és bemutatott a külügyes kollégáknak, akik a szavazást lebonyolították. Mivel a 7 isztambuli magyar lakosból én voltam az első (ilyen se fog előfordulni többször), nekem kellett hitelesíteni az urnát. Az egyik néni összeorigamizta a dobozt, meg befűzte a magyar zsinórt. Tüzetesen meggyőződtem, h nincs benne semmi, majd elkezdtünk matricázni mindenhova. Aztán elkezdtem pecsételni mindenhova. Aztán alá is írtam, milyen ügyes vagyok, és szavaztam egy jót. Node kicsit gondban voltam, mert előző éjjel megnéztem az index roma-szavazós-videóit, szóval kitűnő érettségim ellenére gondba kerültem az igenekkel, nemekkel. Aztán aláírtam egy nyilatkozatot,h én vagyok én, újabb boríték, aztán a borítékot is aláírtam. Utána kértem a konzul úrtól egy ajánlólevelet a szíriai vízumhoz, egyúttal felhívta a figyelmem, h közeledik a márc. 15, és lesz egy megemlékezés az egyik temetőben, ahol magyar emigránsok nyugszanak. Kint lesz a Duna TV is, és tutira benne leszek a tvben, mivel Isztiben max. 150 magyar él, vagyis nagy eséllyel kerülhetek premier plánba. De elhívtam Nórát is, aki amúgy a Bogazicin tanul fél évig, de amúgy Marylandban.
Aztán mentem vegyülni a pajtásokkal, ahol rengeteg jófej emberrel ismerkedtem meg, köztük a negyedig ámis származású Laurával, meg Zekivel, Dzsennel, Hakannal, Briannal, Thomassal, meg egy csomó arccal, akinek már elfelejtettem a nevét. Megnéztük a Kariye Múzeumot, a Fatih Dzsámit, meg a Topkapi Palacét. Persze én voltam a sztár, aki egy ilyen elmaradott ázsiai helyen lakik, mint Fatih. Na ez újabb alkalom volt,h reklámozzam magam. Aztán beszélgettem Nórával, így egy csomóan nem azt kérdezték,h hívnak, hanem mi ez a nyelv? Itt figyelt fel ránk túravezetőnk Yavuz Sezer, aki 4 hónapig élt Magyarországon, és Koós Károly munkásságát tanulmányozta, meghogy Zsolnai lekoppintotta a török csempéket (amúgy tényleg). Szóval zajlik az élet.
Tegnap sétáltunk és alkoholizáltunk az Aranyszarv-öböl partján, és beálltunk a tűzoltókhoz röplabdázni. Ez nagyon pazarr, ez nagyon pazaarr, áhááhá!
2 megjegyzés:
Annyira imádom olvasni a bejegyzéseid Márky!
Zack Barnett-Howell? A kis szemcsis ürge? Imádom! Djene-t is, aki meg a lakótársa? Üdv nekik!
Megjegyzés küldése