egy török egyetem latkepe - painted by libor

Istanbul Aydin Üniversitesi
az E5-ösön leszállunk a buszról, a frizura még mindig tart…
balra majd jobbra, majd diákot elő, csipp egyet a kapun, és szabad az út az óráink felé.
pisilni az emeletre menj, ott kisebb a sor a tükör előtt.
meglepő módon, a tanárunk, aki a legjobban tud angolul, nem az angol-török tolmácsolás tanszéken tanít…persze, nekünk mindenhonnan vannak óráink vegyesen.
kedden amerikai mosoly fogad bennünket egy iráni arcon. iráni tanárurunk már megkérdezte, hogy sprehen zí dojcs, és párlé vu franszé, azt tudjuk, hogy fársziul beszél, kifejezetten barátságos, csak valahogy ijesztő. (egyes feltételezések szerint requiem egy álomért fődrogdíler szakasztott mása…)
néhány tárgyból leüzleteltük, hogy otthoni extra feladatokkal kiváltható az óra látogatása. pl.: written media translation…a mi esetünkben paraphrasing…most épp a futball világába nyerünk betekintést az új cikkünknek köszönhetően…J
szerdán időnként olvasunk olyasmit a táblán, amiért otthon kirúgnak minket vizsgáról…
csütörtökön egy olasz tanár úr tart nekünk órát. van egy nagyon kedves csoporttársunk.
az osztálytársaink nagyon kedvesek és segítőkészek, igazán sajnáljuk, hogy ennyire nehezünkre esik órára járni…
de velük jót lehet kávézni a büfében, és mostanság egész sok volt a turbán körüli felfordulás, elmaradtak órák.
Hamiyet, a koordinátorunk kb a harmadik itt töltött napunkon folyosót zengetve leteremtette csinovnyikját, majd öt perccel később kedvesen érdeklődött, hogy megijedtünk-e.
Mint kiderült, finom családi kötelékek egész sok embert összefűznek az intézményen belül…

meg kell azért említenünk, hogy első naptól fogva ámuldozunk Ágóval, hogy milyen szép itt mindenki. a divatbemutató az egy dolog, de genetikusan szépek, nem attól, amit fölvesznek, vagy fölkennek.

könyvtár: 1fő 1könyv 1hét
angol nyelvű irodalom: robinson és pajtásai 50 oldalas kiadásban
rendszabályok: beviszel két db. kekszet a zacsijában. nem eszel, csak a kezedben van. elviszik, elmagyarázzák, hogy ez egy könyvtár. (itt persze visszautalnék az előző pontra…)majd pedig a könyvtáros asztalnál elmajszolják a két db kekszet.

u.i.: Márk egyik török csoporttársa dühkitört, hogy mi majd ezt hisszük átlag török egyetemnek, és hírét visszük a nagyvilágba…